30
szept/2009

Kivédhetetlen egy kétméteres tengerszint-emelkedés

A brit Oxford University által rendezett klímakonferencián elhangzott: a világtenger szintjének legalább kétméteres emelkedése most már megállíthatatlannak tűnik.



A Föld globális átlaghőmérséklete az elmúlt évszázadban 0,7-0,8 fokkal nőtt, ennek egyik következményeként a tengerszint körülbelül 20 centimétert emelkedett. Az emelkedés pedig folytatódik, ráadásul várhatóan egyre gyorsuló ütemben. A folyamat ugyanis lassan indul, de aztán gyakorlatilag feltartóztathatatlanná válik - mondta kedden a konferencián Stefan Rahmstorf, a német Potsdam Intézet szakértője, aki szerint már nincs lehetőség az emelkedés megállítására, még akkor sem, ha nullára csökkentenénk a szén-dioxid kibocsátását.

A téma világszerte elismert kutatója szerint a legjobb forgatókönyv egy egyenletes (és nem gyorsuló) emelkedés lehet. A legtöbb klimatológus egy legalább 2 fokos hőmérsékletemelkedéssel számol az emberi kibocsátás következményeként az évszázad során. Rahmstorf szerint, ha ezt 1,5 fokra sikerülne mérsékelni, néhány évszázad alatt még mindig körülbelül 2 métert nőne a tengerszint, ami számos nemzetet érintene súlyosan. Valószínűbbnek tartja azonban, hogy ebben a században egy 1 méteres emelkedés lesz (3 fokos melegedéssel számolva), a következő három évszázadban pedig további 5 méteres - írja a BBC.

Rahmstorf az egyetlen "ellenintézkedésnek" a bolygó "hűtését" tartja, például azzal, hogy szén-dioxidot vonunk ki az atmoszférából. Az úgynevezett bolygómérnökség (geoengineering) módszereit részletesen lásd korábbi cikkünkben.

A tengerszint jelentősen ingadozott a földtörténeti múltban, részben a klíma, részben a kontinensek elhelyezkedése, illetve a lemeztektonikai folyamatok miatt: 3 millió éve például 25-35 méterrel is magasabb volt egy a mainál 2-3 fokkal melegebb átlaghőmérsékleten, 122 ezer éve pedig 10 méterrel volt nagyobb egy 2 fokkal melegebb bolygón.

A tengerpartokon a világ népességének körülbelül 25%-a él, ebből mintegy 40 millió ember az áradások által már ma is fenyegetett területeken.

* * *

Egy növekvő tengerszintnél nyilvánvalóan egyre nagyobb pusztítást végezhetnek a trópusi viharok és trópusi ciklonok (tájfunok és hurrikánok), de például az egyébként nem éghajlati okokból kialakuló cunamik is. Utóbbival kapcsolatos legújabb hír, hogy legalább 90 halottja és 145 sérültje van annak a szökőárnak, amelyet egy erős földrengés keltett a Szamoa-szigetek térségében. Egész falvakat öntött el a víz, a tengerpart mentén lévő házakat lerombolta az ár.


0
Tovább
29
szept/2009

Környezetbarát termékeket népszerűsít a zöldtárca

Uniós forrásból finanszírozott program indul a magyar "Környezetbarát Termék" és az Európai Unió "Ökocímke" rendszerek népszerűsítésére, amelyek a környezettudatos vásárlóknak segítenek a tudatos választásban. Azok a termékek, amelyek a két rendszer valamelyikének védjegyét viselik, biztos, hogy kevesebb káros hatást gyakorolnak az éghajlatra és a biológiai sokféleségre, mint azok az áruk, amelyek a jel viselését nem érdemelték ki. Az ökocímkék olyan önkéntes termékminősítő rendszerek, amelyek célja a fogyasztók közérthető és hiteles tájékoztatása a kisebb környezeti hatással járó termékekről és szolgáltatásokról. Ma hazánkban több mint 600 termék rendelkezik ilyen címkével.

Részletek: http://www.kornyezetbarat-termek.hu/magyarul.htm




0
Tovább
28
szept/2009

Először tiltottak be palackozott vizet környezetvédelmi okokból

A világon elsőként betiltották a palackozott víz kereskedelmi forgalmazását egy ausztráliai kisvárosban. A kétezer lakosú, festői szépségű városkában, Bundanoonban a hét végén lépett érvénybe a rendelkezés. Az intézkedést környezetvédő aktivisták kezdeményezték, a lakosság pedig melléjük állt. A tilalom kezdeményezői úgy vélik, hogy a víz palackozása szükségtelen műanyag- és üzemanyag-felhasználást eredményez.

 

Bundanoonban akkor csaptak magasra az indulatok, amikor egy italgyártó cég, a Norlex Holdings bejelentette: egy helyi föld alatti forrás vizét akarja a felszínre hozni, hogy tartályautókkal elszállítsa Sydneybe, majd palackozott formában visszavigye a városkába piaci értékesítésre.

A Sydneytől délre fekvő új-dél-walesi városkában a kiskereskedők a hét végén már az utolsó vizespalackokat is eltávolították a boltok polcairól.

 

Szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos cikkeink

 

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

 

Használat után a palack összelapítva a sárga konténerbe kerüljön




0
Tovább
27
szept/2009

Pozitív energiák az idei fenntarthatósági napon

A Fenntarthatósági Nap egy rendhagyó szakmai konferencia és kiállítás, amelynek fő célcsoportjai a fiatalok. Amiben mindez különbözik más szakmai eseménytől, az a lendület, az interaktivitás, a hiperaktivitás és a komplexitás, ezt tükrözi az esemény jelmondata is: Felelősségvállalás = Pozitív Energia. A Magyar Telekom által idén másodszor megrendezett találkozón minden érdeklődő találhatott valamilyen érdekes kiállítást vagy kötetlen beszélgetéssel egybekötött előadást.



A Fenntarthatósági Nap történetéről Szomolányi Katalin, a Telekom fenntarthatósági osztályának vezetője elmondta, hogy a fenntartható jövőre mindig is nagy súlyt fektettek a cégnél. 2005-től létezik külön osztály a feladatra, és tavaly gondolták úgy, hogy érdemes a nagyközönség számára is élvezhető programsort összeállítani. A rendezvény sikerén felbuzdulva döntött úgy a cég, hogy idén is megrendezi a Fenntarthatósági Napot.

FotA3: Tuba ZoltA!n [origo]

Szomolányi Katalin, a rendezvény főszervezője (a megnyitóról készült további fotókért kattintson a képre)

A Fenntarthatósági Napot Christopher Mattheisen elnök-vezérigazgató nyitotta meg, aki - stílszerűen - kerékpáron gurult be az előadóterembe. Örömmel jelentette be, hogy az idei fesztiválkonferencia elnyerte a Zöld Fesztivál címet. Ehhez a szervezők vállalták többek között, hogy bringatárolóval várják a vendégeket, komposztálható tányérokat és újrapapírra nyomott plakátokat használnak, a keletkező hulladékot szelektíven gyűjtik, a rendezvényt elsősorban elektronikus úton népszerűsítik és mindenkit arra buzdítanak, hogy cselekedjen a fenntartható fejlődésért (tulajdonképpen ez az egész rendezvény célja). Végül Mattheisen úr és a többi jelenlevő ráírta pozitív üzenetét az embernél magasabb földlabdára, amelyet két hasonmásával együtt este átgurítottak a Millenáris Parkba.

FotA3: Tuba ZoltA!n [origo]

Nézelődők a szabadtéri kiállításon, háttérben a földlabdával

FotA3: Tuba ZoltA!n [origo]

Elektromos autók a bejáratnál

A szakmai előadások közti szünetekben sem unatkoztak a látogatók: számos kiállítás várta az érdeklődőket különféle környezet- és természetbarát ötletekkel, az elektromos autóktól kezdve a különböző újrahasznosított vagy újrahasznosítható tárgyakig. Az egyik legérdekesebb bemutató a Magyar Telekom Telepresence-e volt, amely a videokonferencia legkorszerűbb változatának tekinthető. A résztvevők tökéletes minőségű, csúszás nélküli hanggal és képpel tárgyalhatnak egymással akár a világ legtávolabbi pontjain egyszerre. Így rengeteg utazási költség és nem utolsó sorban az ezzel járó nagy mennyiségű szén-dioxid-kibocsátás is megtakarítható.

Akik most nem tudtak személyesen részt venni a konferencián, de érdeklődnek a téma iránt, azok nézzék meg képgalériánkat, illetve a helyszínen készült videókat a rendezvény honlapján, és ha kedvet kaptak az esemény meglátogatásához, jövőre várják őket a rendezők a harmadik fenntarthatósági napon.


0
Tovább
26
szept/2009

Bolygómérnökök ötletei a Föld hűtésére

Már nem csak a Galaxis útikalauzban vannak bolygómérnökök, hanem az igazi Földön is: ők azok a kutatók, mérnökök, akik ma még sokszor futurisztikusnak tűnő ötletekkel állnak elő a Föld hőmérsékletének csökkentésére. A brit Royal Society a közelmúltban olyan tanulmánykötetet adott ki, amely megpróbálja egzakt módon vizsgálni a lehetőségeket.



Lázasan készül a világ a decemberi koppenhágai, sokak szerint sorsdöntő klímacsúcsra, ahol az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében kellene végre konkrét vállalásokat tennie az egyes országoknak, országcsoportoknak. Ennek tudományos-technológiai háttere már kidolgozott, számos kutató gondolkodik azonban arról is, hogy milyen eszközökkel lehetne a már a légkörbe került gázoktól, főképp a szén-dioxidtól megszabadulni, illetve milyen megoldásokkal lehetne egy kicsit hűteni a Földet.

Az e célt szolgáló mérnöki lehetőségeket összefoglalóan "bolygómérnökségnek" (angolul geoengineering) nevezzük. A legtöbb ötlet ma még futurisztikusnak tűnik ezen a területen, a brit Royal Society azonban a közelmúltban olyan tanulmánykötetet adott ki, amely megpróbálja egzakt módon vizsgálni a lehetőségeket. A kiadvány szerzői között természettudósok, közgazdászok, jogászok is helyet kaptak a mérnökök mellett.

A bolygómérnökség két alapvető módszere

A fenti célok elérését szolgáló módszerek, ötletek jelenleg két fő csoportra oszthatók. Az egyikbe az úgynevezett szén-dioxid-kivonó technológiák tartoznak. Itt az alapelv az, hogy a szén-dioxidot (mint az egyik legnagyobb mennyiségben előforduló üvegházhatású gázt) kivonják a légkörből, ezáltal a hőmérsékletemelkedés kulcsfontosságú tényezőjének hatását csökkentik. Megvalósíthatósági szempontból jelenleg ezek a technológiák tűnnek valamivel egyszerűbbnek, ugyanakkor viszonylag lassan érhető el velük eredmény.

A másik csoportba a Nap sugárzását befolyásoló technológiákat sorolták. Ezek lényege, hogy a napsugarak igen kis százalékát visszaverik az űrbe, hőt vonva el a Földtől. Segítségükkel igen gyors hatást lehet elérni, ezért egy esetleges klíma-krízis esetén hatékonyak lehetnek, hosszú távon viszont nem nyújtanának megfelelő megoldást, hiszen a fő okot, a légköri szén-dioxid mennyiségét nem befolyásolják.

Mérnöki lehetőségek tárháza

Szén-dioxid-kivonás

Az egyik legfontosabb (és a tanulmánykötetben is legrészletesebben tárgyalt) lehetőség a szén-dioxid kivonása a levegőből (vagy akár direkt befogása például erőműveknél), majd pedig tárolása a Föld felszíne alatt. Nagy-Britannia élen jár e technológiák fejlesztésében, és laborméretekben már igen sok módszert kidolgoztak (adszorpció, azaz a gáz megkötése szilárd anyagokon, adszorpció erősen lúgos oldatokkal, illetve adszorpció közepesen lúgos oldatokon katalizátor segítségével). Viszont még egyetlen valós méretű tesztüzem (prototípus) sem készült el, így nincs információ a módszer tényleges kivitelezéséről, sem arról, hogy lehetne-e egyáltalán költséghatékonyan végezni a nagyipari, erőművi gyakorlatban (szén-dioxidot eddig földgázból tudtak kivonni és tárolni ipari méretekben).

Annak hogy a nagyméretű ipari alkalmazás még várat magára, nemcsak a műszaki eljárások kiforratlansága az oka. Felmerül a kérdés ugyanis, hogy biztonságosnak tekinthető-e technológia. A szén-dioxid színtelen, szagtalan, nem robbanásveszélyes, nem gyúlékony anyag, ám nehezebb a levegőnél, ezért ha kiszabadul és észrevétlenül összegyűlik a mélyedésekben, völgyekben, akkor az ott tartózkodó élőlények fulladásos halálához vezethet.

A fejlesztések mindenesetre folynak, és az egyik hazai állami intézet szerint a szén-dioxid föld alatti megkötése Magyarország számára a jövő egyik húzóágazatává válhat.

Forrás: Royal Society

Az ábra nagyobb változata

A mállás intenzitásának növelése

A mállás intenzitásának növelése sokkal perspektivikusabb módszernek tűnik a hatékonyság, biztonság tekintetében, a költségek azonban már itt is kérdésesek. A módszer lényege, hogy azokat a természetes reakciókat serkentsék, amelyek során a szilikátásványok (ezek a Földön előforduló kőzetek többségét alkotják) a szén-dioxiddal reagálva karbonátásványokat hoznak létre - a folyamat során a szén-dioxid "kiszivattyúzódik" a légkörből (a részleteket lásd keretes írásunkban).

A reakció sematikusan így írható le: CaSiO3 + CO2 > CaCO3 + SiO2. Emellett az is megoldás lehet, hogy nem szilárd ásványokat hoznak létre, hanem a tengervízbe, oldott formában (ionként) kerül be a hidrogénkarbonát. Ekkor szilikátok mállása során az alábbi sematikus formában felírt folyamat zajlik le: CaSiO3 + 2CO2 + H2O > Ca2+ + 2HCO3- + SiO2; karbonátok mállásakor pedig ez történik: CaCO3 + CO2 + H2O > Ca2+ + 2HCO3-. Látható tehát, hogy mind a szárazföldön, mind a tengervízben van lehetőség ennek a módszernek a kivitelezésére.



Kétségtelen, hogy a mállás intenzitásának növelésére különféle anyagok segítségével van már lehetőség, a fő kérdések a megfizethetőség és a várható környezeti hatások. Az egyik javaslat például az, hogy keverjünk nagy mennyiségben előforduló szilikátásványokat (például olivint, (Fe,Mg)2SiO4) azokba a talajokba, melyeket  mezőgazdasági termelésben használnak. E módszerrel a gond az, hogy hatalmas mennyiségű kőzetet kellene kibányászni és elszállítani a felhasználás helyére, így igen költséges volna, illetve arra vonatkozóan még nincs adat, hogy milyen hatással volna mindez a termőföldekre. A számos további javaslat között szerepel például az, hogy a létrehozott karbonátásványokat kellene reagáltatni szén-dioxiddal (amit például erőművek kéményeinél fognak be), majd a létrehozott hidrogénkarbonát-ionokat tartalmazó oldatot elvezetni a tengerbe.

A napsugárzás visszaverése

Egyes kutatók izgalmas lehetőségként vetik fel egy nagyon finom alumíniumhálóból készítendő napernyő elhelyezését az űrben. Egy másik ötlet, hogy ha a sztratoszférába, a Föld légkörének 12-50 kilométer közötti részébe aeroszolt (lebegő szilárd és folyékony szemcséket) juttatunk, akkor csökken a Földre bejutó napsugárzás mennyisége (lásd például a vulkánkitörések hatását).

A felhők mennyiségének vagy albedójuk (fényvisszaverő képességük) változtatása növelése - például tengervíz levegőbe juttatásával - szintén csökkentheti a beérkező sugárzást és a Föld felszíni hőmérsékletét.

Egy másik lehetőség a földfelszín albedójának növelése. Ez utóbbi például elérhető azzal, hogy az ember által épített tárgyakat világosra festik, így például a házak tetejét, az utakat, stb., ugyanakkor a termőterületek megfelelő növényekkel (amelyek jobban visszaverik a sugárzást) való beültetése is segíthet. Utóbbi két módszer közül az első tűnik hatékonyabbnak, ugyanakkor egyik sem hatékonyabb az aeroszolok sztratoszférába juttatásánál.

A szerzők szerint amellett, hogy jelentősen vissza kell fogni a szén-dioxid kibocsátását, mindenképpen folytatni kell a bolygómérnöki kutatásokat, méghozzá nemzetközi együttműködésekkel, mert e programok többsége nem egyetlen ország határain belül zajlik.

A klímaváltozás természetes okai, avagy a bolygómérnökség alapjai

Az egyes mérnöki módszerek kidolgozásához a Földön lezajló természetes folyamatokat veszik alapul, hiszen számtalan olyan - nem ember által okozott - folyamat létezik, amely jelentősen befolyásolja a Föld klímáját. E folyamatok következtében az elmúlt évmilliók, évszázmilliók során a földi átlaghőmérséklet olykor akár 10 fokkal is a mai felett volt, máskor pedig jégkorszakok alakultak ki.

A globális klímát befolyásoló tényezők egy része millió éves nagyságrendű idő alatt fejti ki hatását: például a szén-dioxid kivonása a légkörből a mállás során, vagy intenzív lemeztektonikai folyamatok miatt a szén-dioxid feldúsítása a légkörben. Vannak olyanok, amelyek hatásukat tíz-százezer év alatt fejtik ki: például a Föld pályasíkjának ciklikus változásai, a forgástengely ferdeségének változása.

Vannak olyanok, melyek ennél is rövidebb idő alatt, akár 10 év alatt fejtik ki hatásukat. Néhány példa, a teljesség igénye nélkül: a beérkező napsugárzás mennyisége, a vulkánkitörések során légkörbe kerülő hamu, a felszíni illetve légköri albedó megváltozása.



Kiss Gabriella


 


0
Tovább
25
szept/2009

A tintafolt környezetbarát eltávolítása

Szeptember elsején elkezdődött az iskola. Új kihívásokkal kell szembesülnünk nemcsak a gyereknevelés, hanem a folttisztítás szempontjából is. Megnövekszik azoknak a foltoknak a száma, amelyek együtt járnak a mindennapi iskolába járással. De akár az iskolában, akár egy tárgyalás után szerezzük be, az egyik legnagyobb kihívás a tintafolt eltávolítása - írja a rengeteg környezetbarát takarítási tippet adó Tisztaság című honlap, és a következőket ajánlja.

Ha ruhára kerül a tintafolt, először nedvesítsük be az anyagot, majd csöpögtessünk rá citromlevet vagy citromsavat, miközben finom mozdulatokkal egy másik (tiszta) ruhával dörzsöljük. Ezek után a folt helyét meleg vízzel mossuk ki.

Abban az esetben, ha nagyobb a folt, akkor az anyagot tegyük bele egy tálba, amelybe korábban tejet öntöttünk. Áztassuk két órán keresztül. Ha elszíneződik a tej, akkor cseréljük ki. Az idő elteltével mossuk ki meleg vízzel.

Ha szőnyegre csöppen a tinta, akkor a foltra öntsünk egy kis tejet, hagyjuk rajta negyed órát, majd ronggyal vagy vattával itassuk fel. Ezt a műveletet addig végezzük, amíg el nem tűnik a folt. A folt helyét vizes ruhával tisztítsuk meg.

Ha bútorra folyik ki a tinta, akkor egyenlő arányban kevert szalmiákos és terpentines eleggyel itatott ruhával, dörzsöléssel távolítsuk el a foltot.

Ha bőrre kerül a tintafolt, szintén citromsavval vagy citromlével tisztítsuk. Arra azonban vigyázzunk, hogy nehogy kimarja az anyagot, ezért először egy nem látható helyen próbáljuk ki, hogy reagál az anyag.

Ha nagyon makacs a folt, próbáljuk meg a tejben áztatás után citromleves ruhával kidörzsölni.

Forrás: http://tisztasag.wordpress.com/




0
Tovább
24
szept/2009

Fogyasszunk helyi termékeket! Vásárlási tippek városokra

A helyi hentes, a helyi gyümölcstermelő vagy asztalos ismerős, ahogy a portékája is az lehet. És miért ne azt egyem, amiről már tudom, hogy finom? Nekem helyben is jár a minőség, nemcsak nemzetközileg. S ha helyben jár, azaz működik a gazdaság, az élet, mondjuk úgy, jól megy kicsiben, talán a gazdaság, az ország magasabb polcain is abbamarad a helyben járás, s jobban figyelnek arra, hogy a környezet - legyen az város avagy vidék - tisztább, jobb, finomabb és ízletesebb legyen. Hiszen ami helyben jár, legyen az ízletes étel, biozöldség, friss tej, ropogós kenyér vagy bármiféle ipari cikk, az fejlődhet, haladhat, méghozzá nagyon is tudatosan - olvasható a Tudatos Vásárlók Egyesülete által szervezett Helyi Termék Fesztivál honlapján.

A fesztivált 2009. szeptember 26-án Veszprémben, az Óváros téren rendezik meg legközelebb (e hónapban már Pécsett és Nyíregyházán járt). A Tudatos Vásárlók Egyesülete vidéki partnerszervezetei segítségével adatgyűjtést végzett és felmérte, hogy valóban milyen vásárlási alternatívák, módszerek állnak az adott városokban élők előtt, s ezeket az ajánlott lehetőségeket hozzáférhetővé tette az ingyenes Tudatos Vásárló Kalauzokban, valamint a fesztivál honlapján is..

A Kalauzból kiderül, hol vannak azok a boltok, ahol a legkevesebb környezetterheléssel, ám a legnagyobb társadalmi haszonnal vásárolhatunk. Ahol a legfinomabbat, legjobbat kapjuk, s ezzel még földijeink megmaradását, munkáját is "támogatjuk".

Forrás: Tudatos Vásárlók Egyesülete




0
Tovább
23
szept/2009

Ne légy hülye!

A Ne légy hülye! nemzetközi kampány célja, hogy minél többen nézzék meg A hülyeség kora című egész estés filmet az emberiséget fenyegető legnagyobb katasztrófáról, a klímaváltozásról, és hogy minél többen írják alá a Koppenhágai Klímacsúcs jó döntését támogató petíciót!

A hazai kampányról: http://www.nelegyhulye.com/ - itt csatlakozhat bárki a petícióhoz

A filmről: http://www.ahulyesegkora.com




0
Tovább
22
szept/2009

Hogyan legyünk környezettudatosak? Gyorsan!

Általában azt gondoljuk, hogy környezettudatosan élni bonyolult vagy drága dolog, amely felforgatja megszokott életünket. A legtöbben ezért nem is vágnak bele. Az igaz, hogy változtatnunk kell, mert így nem folytatható tovább életmódunk, de mindez egyáltalán nem bonyolult, sőt! - írja honlapján az Ökoszolgálat, Magyarország első, immáron 18 éves környezeti tanácsadó irodája, amely az eddigi lakossági tájékoztató tevékenysége mellett elindította vállalati programját.

A résztvevők megismerhetik, miért érdemes környezettudatosan élni, mit tehetnek ezért saját otthonunkban, környezetünkben, és hogyan érhetnek el gyorsan eredményeket. A 3-4 órás tréning programját minden esetben az adott közösség és vállalat igényeinek megfelelően véglegesítik. A tréningen elsőként a Vodafone Magyarország munkatársai vettek részt. A fő témák az energiatudatosság, mobilitás, tisztítás, szépségápolás, táplálkozás, hulladék, munkahelyi praktikák voltak.

További információ és jelentkezés a programra: Szabó Gyula igazgató, e-mail: szabo.gyula@okoszolgalat.hu, tel.: 70 432 7548




0
Tovább
21
szept/2009

Irdatlan mennyiségű hulladékot termelünk repülés közben

Miközben a repülőgépgyártó cégek - összhangban a légitársaságok igényeivel - egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemmel kapcsolatos műszaki fejlesztésekre, például a korszerű hajtóművek révén az üzemanyag-fogyasztás csökkentésére és a károsanyag-kibocsátás mérséklésére, addig viszonylag kevés szó esik a fedélzeten és a repülőtereken keletkező irdatlan mennyiségű szilárd, illetve folyékony hulladék okozta problémákról. A hulladék megfelelő gyűjtése és kezelése komoly kihívások elé állítja világszerte a repülőtereket, vannak azonban előremutató kezdeményezések.



A hulladéktermelés már az utazás előtt megkezdődik, hiszen a repülőtereken az indulásra várva is rengeteg szemét keletkezik. Gyorséttermi ételek csomagolóanyagai, üdítőspalackok, felesleges, a fedélzetre fel nem vihető apróságok, italospalackok, kisgyermekek pelenkái mind-mind a szeméttárolókban landolnak. Ezt követően már a gépek utasterében folytatjuk a hulladékok előállítását, hiszen a különböző üdítők és sörök alumíniumdobozai mellett mindenféle műanyagszármazékokat (palackokat, kupakokat, evőeszközöket, szívószálakat), üveget és papírt (szalvétát, kéztörlőt, papírzacskót) is elhasználunk.

A felszolgált ételek és italok maradványai is konténerekbe kerülnek, a konyhai műveletek során keletkező zsiradék, valamint a mosószerekkel szennyezett víz és a toalettekben keletkező kommunális szennyvíz pedig az erre a célra kialakított belső tartályokban gyűlik.

Egy-egy hosszabb, transzkontinentális utazás végén az akár háromszáz főt szállító óriásgépeken több mázsányi, rendkívül változatos összetételű hulladék keletkezik, melyet landolás után a repülőtéren ürítenek. Itt azonban nem áll meg a folyamat, hiszen az utazás végeztével is szemetelünk, eltávolítjuk például a bőröndök védelmét szolgáló fóliákat, letépjük a feleslegessé vált, a csomagokra ráragasztott cetliket. A dohányosok a hosszas utazást követően végre rágyújthatnak egy cigarettára, a csikk is általában a repülőtéren marad. Ha mindehhez hozzászámítjuk, hogy egy nagy forgalmú nemzetközi repülőtéren évente akár 40 millió(!) utas is megfordul, akkor könnyen elképzelhető, mennyi hulladék képződik.

A kezelendő szemét mennyiségét jellemzi, hogy egy kimutatás szerint csak az amerikai légitársaságok évente 4250 tonna alumínium- és 72250 tonna papírhulladékot "termelnek". Csak a sörös és üdítős alumínium dobozokból akár 58 darab Boeing 747-es óriásgép sárkányszerkezetét meg lehetne építeni. A 30 legnagyobb amerikai repülőtér együttesen pedig önmagában annyi szeméttel terheli a környezetet, mint egy 400 ezres lakosú város.


Odafigyeléssel és jó szervezéssel, kellő marketinggel csökkenteni lehetne a szemét mennyiségét, sajnos azonban egyelőre a légitársaságok kevés figyelmet fordítanak erre a problémára. Pedig más területeken vannak már követendő példák, gondoljunk csak arra, hogy a vendég egyre több szállodában jelezheti, kéri-e minden nap a törülközők és az ágynemű lecserélését, hiszen így rengeteg mosószer, víz és villamos energia takarítható meg. Sok helyen már a szelektív hulladékgyűjtéshez szükséges tárolóedények is megtalálhatók a szobákban, közösségi terekben. A repülőgépek fedélzetén is bevezethetőek lennének hasonló szabályok, de ez számos érdekkel ütközik.

Forrás: AFP

Az utazóközönség - ha már megvette a drága repülőjegyet - akkor elvárja a megfelelő minőségű kiszolgálást, amibe beletartozik a bőséges étel- és italellátás a hozzá szükséges, fent felsorolt kiegészítőkkel együtt. Egy hosszú, 10-12 órás utazás alatt ez elkerülhetetlen is, a rövidebb távokon azonban megfontolandó. Ilyen szempontból a fapados légitársaságok környezetkímélőbbek, mint a hagyományos, igényes szolgáltatást nyújtó cégek, hiszen gyakorlatilag semmit mást nem kap az utas, csak az ülőhelyet.

A légitársaságoknak és a repülőtereket üzemeltető cégeknek - sok más egyéb mellett - szorosan együtt kell működniük a hulladékok kérdésében is, ugyanis a folyamatok egymásra épülnek. Hiába vezeti be például egy adott légitársaság a gépeinek a fedélzeten a szelektív hulladékgyűjtést, ha a fogadó repülőtéren nincs meg a gyűjtéshez, tároláshoz és kezeléshez szükséges, drágán kialakítható infrastruktúra. Rendkívül költséges ugyanis a hiányzó eszközök beszerzése és üzemeltetése, az elszállítás megoldása, a befogadó helyek keresése.

Vannak előremutató példák is, például a Fort Lauderdale/Hollywood nemzetközi repülőtér, a Seattle-Tacoma légikikötő vagy éppen a Portland International Airport, amelyek bevezették a terminálokban is a szelektív hulladékgyűjtést, valamint a hozzájuk érkező vagy tőlük induló légitársaságoktól is elvárják a fedélzeten képződött szemét differenciált gyűjtését. Bár a befektetés is jelentős, a megtérülés is kimutatható, hiszen az újrahasznosításból akár árbevétel is keletkezhet, gondoljunk csak az értékes és keresett alumíniumra.

Forrás: AFP

A fenti példák ellenére azonban egyelőre nem történt még jelentős áttörés a repülőtereken és repülőgépek fedélzetén képződött hulladék mennyiségének csökkentése és megfelelő kezelése terén, miközben a probléma egyre égetőbbé válik. A következő évtizedben - a világgazdasági válságot követő fellendülés időszakában - várhatóan a jelenlegi stagnálás után növekedésnek indul a légiközlekedési ágazat is, ezzel párhuzamosan pedig a hulladékok mennyisége is gyarapodni fog.

Temesvári Péter


0
Tovább
20
szept/2009

Monsanto szerint a világ - könyv- és filmajánló

Szeptember 21-én (hétfőn) 18 órakor mutatják be a Francia Intézetben (1011 Budapest, Fő utca 17.) Marie-Monique Robin Monsanto szerint a világ című dokumentumfilmjét. A vetítést találkozó követi Marie-Monique Robin rendezőnővel. A 108 perces filmet francia nyelven játsszák, Morva Judit szinkrontolmácsolásával.

Marie-Monique Robin újságíró és filmrendező, több dokumentumfilm és könyv szerzője. Munkáiért már több mint húsz nemzetközi díjat kapott. A Monsanto szerint a világ (magyarul Morva Judit fordításában, a Pallas Kiadó gondozásában olvasható) című könyv Monsanto nevű amerikai vállalat adatokkal, tényekkel alátámasztott kritikája. A Monsanto körül már több világraszóló botrány is volt az elmúlt évtizedekben. "Arra a kérdésre, hogy van-e összefüggés a PCB, a dioxin, a szintetikus növekedési hormon, a sokféle káros mellékhatással vádolt mesterséges édesítőszerek és a génkezelt mezőgazdasági növények között, kétféle válasz is adható. Az egyik szerint ezekhez a "találmányokhoz" kapcsolódnak az elmúlt évtizedek legnagyobb élelmiszer- és egészségügyi botrányai. A másik még izgalmasabb: a gyártó (vagy az előállítók egyike) minden esetben egy amerikai vállalat, a Monsanto" - olvasható a NOL cikkében.

Napjaink egyik legvitatottabb kérdése a genetikailag módosított növények előállítása és termesztése, a Monsanto ezen a területen vezető szerepet játszik.

Marie-Monique Robin: Monsanto szerint a világ - A multik csak a javadat akarják. Egy óriásvállalat története a dioxintól a génmódosításig, Pallas Kiadó 2009 




0
Tovább
19
szept/2009

Bezöldül a Honfoglaló

Az Egy mozdulat program ősszel egy országos iskolai programmal egészül ki, mely a legifjabb generációt, elsősorban az általános iskola felső tagozatos diákjait mozgósítja. A gyerekek a környezeti terhelés, az éghajlatváltozás okozta negatív hatások és a klímatudatossággal nyerhető anyagi és egészségi előnyök témákban versenghetnek egymással.

Az őszi programhoz kapcsolódik - szeptember közepétől - az egyik legnépszerűbb online játék, a Honfoglaló "bezöldülése" is. A Honfoglaló egy stratégiával ötvözött internetes kvízjáték, amely 2002 szeptemberében indult hódító útjára. Jelenleg 620 000 regisztrált játékosa, és napi átlagban - külföldi és belföldi összesített adatok alapján - 60 000 egyedi látogatója van.

Most a játékosok olyan kérdésekre is válaszolhatnak, hogy például egy átlagos magyar ember hány tonna szén-dioxidot bocsát ki évente, vagy a háztartásokban elfogyasztott energia hány százalékát fordítjuk fűtésre.

Az Egy mozdulat szemléletformáló program honlapja számos energiatakarékossági tippet, hasznos környezetvédelmi információt és szórakoztató játékokat kínál.




0
Tovább
18
szept/2009

Ezüst színű arany: 10 éve gyűjtjük szelektíven az alumínium italdobozokat

Magyarországon immár 10 éve gyűjtjük szelektíven az alumínium italdobozokat. E népszerű és sokoldalú csomagolás típusból 2000-ben még mindössze csak 10 tonna, 2008-ban viszont már közel 4300 tonna került szelektíven visszagyűjtésre és hasznosításra.



E 100 éves múltra visszatekintő csomagolóanyag "körforgásban tartása" egyszerre képvisel kiemelkedő gazdasági és környezetvédelmi érdeket, az alumínium ugyanis a legértékesebb, 100%-ban újrahasznosítható csomagolóanyag, amelynek újrahasznosításával 95%-os energia-, jelentős bauxit- és édesvíz-megtakarítás érhető el, miközben az eredeti nyersanyaggal azonos minőségű új alumíniumcsomagolás állítható elő.

Az alumínium italcsomagolások szelektív gyűjtését és újrahasznosítását hazánkban immár 10 éve ösztönzi és népszerűsíti az ÉAI Magyarország Nonprofit Kft., amely az elmúlt években több ezer oktatási és közintézményt integrált az országos lakossági szelektív gyűjtési rendszerrel párhuzamosan működő gyűjtési rendszerébe. A Kht. minden évben látványos akciókkal hívja fel a lakosság figyelmét az ezüst színű csomagolóanyag szelektív gyűjtésének fontosságára, amely hazánkban azért is különösen fontos, mert amíg a világ alumínium felhasználásának 65-70%-át már újrahasznosított alapanyag biztosítja, addig hazánkban a mindössze a kibocsátott mennyiség 40-42%-a kerül újrahasznosításra, azaz 10-ből 6 alumínium doboz újrahasznosítás helyett a szemétbe és hulladéklerakókra kerül.

Egy kis aludoboz történelem

Az első alumínium dobozt 1909-ben Magyarországon állították elő, még ebben az évben az első korsó sört is beletöltötték egy társába, az Egyesült Államokban található Montanában, az American Can. Co. üzemében. Ezeket a dobozokat még fém kupak zárta le, így a sör hamar átvette a doboz ízét, és annak kinyitása után a nagy habbal sem tudtak igazán mit kezdeni a sörkedvelők. A nagy gazdasági válság után a newark-i Gottfried Krueger Breweing Company fejlesztette tovább az újszerű csomagolást, amelyben 1935-ben már kétféle sört is forgalmaztak. 1936-ban a jellegzetes dobozok megjelentek Skóciában, ezt követően pedig egész Nagy-Britanniában, 1937-ben pedig már piacra kerültek Franciaországban és Németországban is.

Az italdobozok igazi "karrierje" azonban csak a II. Világháborút követő évtizedekben bontakozott ki. amelyek során az alumínium italdoboz, mint csomagolóanyagot a fenntartható fejlődés szempontjainak is megfelelő, korszerű, nélkülözhetetlen, és sokrétű csomagolóanyaggá vált. A napjainkban is használt alumínium italdobozt elődjei a 60-as években kerültek forgalomba. Ezekhez a dobozokhoz 1963-ban fejlesztették ki a perforált tépő fedelet, később pedig külső és belső felületeit lakkozták. Az alumínium italdoboz az elmúlt 100 év során világszerte elterjedt, közkedvelt és az egyik legnagyobb mértékben alkalmazott csomagolássá vált. Ezt jól érzékelteti az a tény, hogy egy a világ legnagyobb dobozgyűjtőjének tekintett svéd, Michael Andersson dobozgyűjteményében 100 országból több mint 18 ezer féle alumínium italdoboz található meg.



Az alumínium italdobozok újrahasznosítása

A világ alumíniumfelhasználásának 2/3-át már újrahasznosított alapanyag biztosítja. Csak az Egyesült Államokban évente előállított mintegy 100 milliárd darab alumínium italosdoboznak körülbelül a 65-70%-át, az amerikai gépjárművekben található alumínium alkatrészeknek pedig 85-90%-át hasznosítják újra. Ezzel szemben Közép-Kelet-Európában az alumínium-újrahasznosítás még gyerekcipőben jár, annak ellenére, hogy annak gyártástechnológiai feltételei adottak.

Magyarországon 2008-ban mintegy 12 000 tonna alumínium italdoboz került kereskedelmi forgalomba, ebből 4289 tonnát hasznosítottak újra, ami közel 40%-os visszagyűjtési aránynak felel meg.

Forrás: [origo]

A kibocsátott összes alumínium csomagolóanyagból 2008-ban az Öko-Pannon rendszerében összesen 4182 tonnát gyűjtöttek vissza, az ipar szereplőitől 3819 tonna, a lakossági szelektív hulladékgyűjtésből pedig 362 tonna származott.

Mit csinál az ÉAI Magyarország Nonprofit Kft.?

Az ÉAI Magyarország Nonprofit Kft., mint közhasznú koordinációs civil szervezet immár 10 éve folyamatosan népszerűsíti és ösztönzi a szelektív hulladékgyűjtést, ezen belül is az alumínium italdobozok gyűjtését és újrahasznosítását.

A Kht. az elmúlt 10 évben a használt alumínium dobozok gyűjtésére egy átfogó, országos oktató programot indított. E tevékenységgel párhuzamosan az ÉAI Nonprofit Kft. 3500 olyan gyűjtőpontot alakított ki, amelyek óvodákban, általános-, közép- és felsőfokú oktatási intézményekben, erdei iskolákban, nyári táborokban, állatkertekben, nemzeti parkokban, művelődési központokban, benzinkutakon, üzletláncok egyságeiben valamint kiskereskedelmi egységekben biztosítanak lehetőséget az alumínium italdobozok szelektív gyűjtésére. Az oktatási intézményekben létrehozott gyűjtőpontok és az oktatóprogram révén, az aluminium italdobozok gyűjtésének és újrahasznosításának lehetősége és módja minden iskolaévben több, mint 1 millió diák számára elérhető.

Ezen tájékoztatási tevékenység eredményességét növelik még a Kht. által az "alumínium italdobozok szelektív hulladékgyűjtésének infrastruktúrájával támogatott sport és szabadidős események és fesztiválok, amelyeken keresztül további kb. 1 millió aktív felnőtt találkozik minden évben a környezetvédelem ezen módjával.


0
Tovább
17
szept/2009

Villanyverdák- a jövő városi autói

A környezettudatosság napjainkban már-már "trendi" lett, s mi megpróbálunk megfelelni a fejlődő világ által diktált új elvárásoknak. Egyre többet beszélünk róla, sőt, időnként még teszünk is érte - vagy legalábbis ezt hisszük magunkról. Bioélelmiszert vásárolunk, melyet újrahasznosított papírzacskóba pakolunk. Golyós dezodort használunk spray helyett, hűtőnk, mosógépünk A+ energiaosztályba tartozik. Teljes kiőrlésű pirítós és biofarmról származó natúr joghurt reggelink után felhajtunk egy bögre "organic" kávét, majd dolgunkat jól végezve, beülünk az autónkba, és a dugóban zötyögve egy jó óra alatt be is érünk a munkahelyünkre... Hogy is van ez?!



A Ma & Holnap cikkét a lap engedélyével, változtatás nélkül közöljük.

Környezetvédelem és autózás?!

Sokunknak, főleg a fővárosban élőknek szinte napi rutinunkká vált a dugóban araszolás. Hiába van alattunk a sok lóerős, 3000 köbcentis, sokszor részletre vett, szinte hermetikusan zárt műremek, mindennapos útjaink során az egészből csak annyit érzékelünk, hogy pénztárcánk egyre vékonyodik, hiszen az üzemanyag drága (bár lassan olcsóbb, mint egy BKV jegy...), és persze az autó a városban fogyaszt a legtöbbet. Kényelmünk természetesen mindent megér, s mi inkább fizetjük az autótartással kapcsolatos számtalan költséget - a környezetre gyakorolt, pénzben ki sem fejezhető hatásokról nem is beszélve -, mintsem, hogy tömegközlekedési eszközre szálljunk, netán gyalog vagy esetleg kerékpárral induljunk útnak.

Személyes élményt szeretnék megosztani Olvasóinkkal. Nemrégiben Londonban, ebben a zajos, nyüzsgő nagyvárosban jártam, az "organic" élelmiszerek és a meghökkentő trendek hazájában. Egyik este a Bond Streeten, a város egyik legelőkelőbb bevásárlóutcáján sétálva, érdekes látványra bukkantam. Kicsi, buborékszerű, fekete autók várakoztak egy-egy kék fénnyel világító "Demszky-karóra" csatlakoztatva. Útitársamhoz fordultam, s megkérdeztem: "Ez mi?" Férfi létére természetesen azonnal válaszolt: "Elektromos autó".

Kis villanyautó-történelem

Az elektromos autó igen érdekes jelenség. Egyrészről azért, mert egyáltalán nem új találmány. Az első modellek az 1800-as években jelentek meg, azonban 1860-ig, az ólomsavas akkumulátor felfedezéséig, gyakorlatilag használhatatlanok voltak, hiszen a korai verziókat még nem lehetett újratölteni. 1888-ban, Londonban viszont már elektromos autóbuszok közlekedtek a Charing Cross és Victoria pályaudvarok között.

A sorozatgyártás az 1890-es években indult meg, s az akkori leggyorsabb modellt a General Electric dobta piacra, Jeantaud Electric néven, mely akár 62 kilométer per órás sebességgel "száguldott" - s valóban, az autótörténelem feljegyzései szerint 1898 és 1902 között valamennyi sebességi világrekordot az elektromos autók állították fel. A századfordulón az elektromos áram azonban jóval drágább lett, mint a benzin, a környezetvédelem még csak fogalom szinten sem volt ismert, s a Ford T-Modell megjelenése és azonnali sikere az elektromos autók gyors és fájdalommentes halálához vezetett... Egy időre. Úgy tűnik azonban, hogy az elektromos autók most feltámadnak.

Világválság és autóreneszánsz

Régóta ismert tény, hogy földünk környezetszennyezésének tetemes részét a közlekedés által okozott károsanyag-kibocsátás adja, s felmelegedő bolygónk megóvása miatt egyre sürgetőbbé válik az alternatív módok bevezetése. Erre a jelenségre napjaink autógyártói is felfigyeltek, elképesztő összegeket fordítva a fejlesztésre, egymás után álltak elő a - néha igen futurisztikus - villanyautó koncepciókkal. Időközben azonban felütötte fejét a gazdasági válság, s az autógyárak olajimport-függőséget és a klímaváltozást célzó új fejlesztései sorra álltak le.

A legkiemelkedőbb ezek közül talán a világ egyik legnagyobb autógyára, a General Motors története. Egy nemrégiben a rangos Fortune magazinban megjelent cikk szerint éppen az "elem" okozza a GM vesztét. A cikk szerint a GM által az elmúlt években kifejlesztett elektromos autó, a mintegy 40,000 dollárt kóstáló, s a töltések között csupán 64 kilométert bíró Chevy Volt 2011-re tervezett bevezetésével azt kívánta jelezni, hogy a vállalat köszöni, jól van, és az amerikai kormány által nyújtott 13,4 milliárd dolláros hitelből a meglévő termelési rendszerrel továbbra is működőképes.

Az amerikai államkincstár azonban épp a Chevy Volt kapcsán nevezte a GM-et hiteltelennek, s úgy gondolja, a vállalat nem érdemel további segélyt vagy csődvédelmet, hiszen a GM a zöld innováció területén fényévekkel jár társai, például a Toyota és a cég által kifejlesztett, a Chevy Volt-nál olcsóbb is és többet is bíró Prius hibridautó mögött.  Barack Obama elnök közelmúltban adott nyilatkozata alapján úgy tűnik, ragaszkodik a termelési rendszerek újraszervezéséhez, nemcsak a General Motors-t, hanem a többi csődvédelemért folyamodó autógyárat illetően is. Az amerikai kormány célja, hogy minél hamarabb pontot tehessen az autógyárak támogatására.

Házi tuningtól az autócsodáig

A Ford szintén 2011-re tervezi piacra dobni a Chevy Volt vetélytársát, az elektromos Ford Focus-t, amely a tervek szerint 150 kilométer megtételére is képes lenne egyetlen töltéssel. A világ egyik legrégibb autógyára, a Tesla már elkészült Tesla-S és Tesla Roadster elektromos modelljeivel, melyek alapfelszereltséggel potom 49,000 és 101,500 dollár között elvihetők.

Ezek már gyorstöltés opcióval is rendelkeznek, így az autók mindössze 45 perc után menetkészek, s míg a Roadster 400, az S modell akár 500 kilométer megtételére is képes. Napjainkban egyre több teret nyer a benzinüzemű személygépkocsik elektromossá alakítása, pedig ez sem új keletű dolog. Az Electro Automotive cég 1979-ben kezdte meg működését, s különböző autómárkák teljes körű átalakításával foglalkozik, sőt, még a "sufni-tuninggal" kísérletező ügyfelei részére is magas szakmai színvonalú segítséget nyújt. A legmeghökkentőbb megoldással talán a michigani egyetem diákokból álló fejlesztőcsapata rukkolt elő. Ez az Infinium, egy napelemmel hajtott modell, melyet júniusban mutatnak be a Michigani Henry Ford múzeumban.

Hazai pályán a villanyverda

Európát, sőt Magyarországot is elérte az új autótrend. Hazánkban már rendelésre kapható a sorozatban gyártott elektromos autó, a REVAi és a REVA L-ion. A REVA az L7e négykerekű motorkerékpár kategóriába tartozik, s 220 voltos hálózatra csatlakoztatva, nyolc óra alatt feltölthető. Egy töltéssel 80 kilométert tehetünk meg, maximum 80 kilométer per óra sebességgel. A REVAi a közelmúltban debütált a IV. Győri Széchenyi Futamon, s a gyártó cég honlapján online rendelve, már akár 12-16 hét alatt a - cég által "kis méregzsáknak" titulált - városi csodakocsi boldog tulajdonosai lehetünk.

ForrA!s: Ma & Holnap

A REVA autók ára alapfelszereltséggel 12,000 - 25,000 euro között mozog (kb. 3,5-7 millió forint). Az összeg ugyan magas, közelebbről vizsgálva azonban mindjárt barátságosabbnak tűnnek a számok: egy villanyverda "tankolása" körülbelül 390 forintra rúg, amely a jelenlegi árak mellett mintegy másfél liter benzinnek felel meg, kilométerenkénti "üzemanyag" költsége pedig átlagban öt forint alatt van.

Jogosan kérdezhetjük persze, hogy valójában mi haszna az ilyen elektromos kisautóknak? A jármű aprócska, a bejárható útszakasz igen korlátozott - bár a tehetősebbek, így a Tesla-tulajdonosok is majdnem egy Magyarországnyi széles területet is beautózhatnak egyetlen töltéssel -, és maga a járgány sem valami gyors, de, valljuk be: egy nagyvárosban, a rossznál is rosszabb utakon, a folyamatos dugóban, vagy épp órákig parkolóhelyet keresve, ugyan hova, minek sietnénk? Így legalább a tudatosan összeállított és elfogyasztott, csupa biocsodából álló reggelink után nyugodt szívvel ülhetnénk be villanyverdánkba, és zötyöghetnénk munkahelyünkre: valamit valóban tettünk a környezetünkért - és nem csak beszéltünk róla.

Czugler Petra

Forrás: Ma & Holnap


0
Tovább
16
szept/2009

Fenntarthatósági Nap2 - Felelősségvállalás = Pozitív Energia

Folytatódik a tavalyi őrület, és második kiadásához gördül a Fenntarthatósági Nap. Idén szeptember 25-én lehet az urnákhoz járulni, és leadni a voksokat a Föld megóvása érdekében. A szavazófülkék a Magyar Telekom Székházban és körül találhatók majd (Bp., 1013 Krisztina krt. 55.) Ami a tavalyi rendezvényhez hasonlóan idén is lesz, az a szakmai beszélgetések, valamint kiállítás, és persze hogy ez mind a fenntarthatóság témakörében, tele lendülettel és pozitív energiával.Forrás: [origo]



Volt, Sziget, SZIN - akik részt vettek ezeken a fesztiválokon, azoknak biztos feltűnt egy hatalmas földlabda a Nagyszínpadnál tálalva. A Fenntarthatósági Nap földlabdája. A labda szeptember 25-én indul utolsó útjára, most lehet utoljára fenntartani, sőt, átvinni a szakmai program után az afterparty helyszínére.

Forrás: [origo]

Persze a labda csak kellék, ahogy minden más is körülöttünk. A fókusz az emberi gondolkodásmódon lesz, és azon, hogy hogyan tudjuk a kellékeket minél környezetkímélőbben és embertársainkra figyelve használni.

A beszélgetéseket Dennis Pamlin, a WWF Svédország tanácsadója indítja el, aki rengeteg sikeres fenntarthatósági projektben vett már részt. Ő részint ezekről, részint a fenntartható jövőről és az ahhoz kötődő innovációról beszél majd a maga lendületes és motiváló stílusában.

Az utána következő beszélgetések a fenntarthatóság hármas pillérét követik majd, és hogy az interaktivitásnak is helyet adjunk, mindenki csak 5 percben adhatja elő hitvallását; a fennmaradó idő a kérdéseké és párbeszédé.

Társadalom: Felelősen egymásért
Téma lesz többek között a munkahelyi sokszínűség, és hátrányos helyzetűek foglalkoztatása.
Beszélgetőpartnerek:
Dénes Balázs, Társaság a Szabadságjogokért
Tardos Katalin, Nemzetközi Üzleti Főiskola
Orbán Péter, Napraforgó Kht.
Barna Erika, Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány
Jeney Orsolya, Amnesty International Magyarország

Környezet: Pozitív zöld történetek
A beszélgetés elsősorban a Koppenhágai ENSZ klímakonferencia jegyében a pozitív zöld történetekről szól majd.
Beszélgetőpartnerek:
Ámon Ada, Energia Klub
Horváth Sándor László, Brixxon (a magyar elektromos autó, a Bontino gyártója)
Fiar Sándor, M1 Delta
Weyer Balázs, Origo
Szomolányi Katalin, Magyar Telekom

Gazdaság: Felelősen pozitív mérleggel
Téma lesz a gazdaság, az etika, és a tudatos fogyasztás.
Beszélgetőpartnerek:
Horváth Gergő, Tudatos Vásárlók Egyesülete
Dr. Kerekes Sándor, Budapesti Corvinus Egyetem
Kürti Gábor (Kükü), Hajtás Pajtás
Földes Ádám, Transparency International

A Nap aktivizáló menedzsere idén is Novák Péter.

Arra is gondoltunk, hogy az igazán mélyen alvókat is felébresszük és aktivitásra ösztökéljük. Ezért lesz többek között:

Fenntarthatósági pályázat 3 kategóriában, előzetesen szeptember 18-ig leadhatóan (Film, Zene, Kép/forma), melyek legjobbjai a Napon is bemutatásra kerülnek. Plusz egy kategória pedig a helyszínen készíthető film, avagy Film Live!
Alternatív meghajtású autó tesztvezetés és alternatív kisautók
A Telepresence, teljesen valósághű videókonferencia szolgáltatás kipróbálása
Hulladékból kreatív tárgyak készítése
Minden ami ma kapható és fenntartható
Komposztáló, szélkerék, napelem, napfénnyel bevilágított ház
Dobok, zene, VJ
Rengeteg pozitív energia...

És ha már úgyis felébredtünk, akkor pedig kis esti mókaként a Millenáris Teátrumban fenntartható közösségépítő aftreparty-t tartunk a rendezvény résztvevőinek, miután az összes létező földlabdát átvezényeltük a szakmai program helyszínéről.

A Napon leadott pályamunkák díjátadójával kezdődik a buli, de a talpalávalót húzza majd a Maszkura és a Tücsökraj és a Zuboly is, utánuk pedig DJ - VJ formáció folytatódik a lazulás, amíg csak a biosör tart...

További információ és regisztráció: http://www.fenntarthatonap.hu


0
Tovább
15
szept/2009

Árnyékban a hazai napenergia hasznosítás

Hazánk megújuló energiapolitikájában nem tükröződnek az Európai Unió célkitűzései, tétlenségünkkel, kihasználatlan napsugárzási adottságainkkal csökkentjük a fenntartható fejlődés megteremtésének esélyeit, mialatt az ország energetikai kiszolgáltatottsága változatlan marad. Pedig a megfelelően csapdába ejtett napfény kiaknázásával, a hazai besugárzási viszonyok mellett az éves energiatermelés tekintélyes hányadát lehetne a mai technológiákkal hasznosítani - hívja fel a figyelmet a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézete (MTA MFA).



Habár a Nap az utóbbi néhány millió évben egyetlen egyszer sem emelte az energiasugárzás díját, a napenergia felhasználására létesült technológiai rendszerek Magyarországon, a rosszabb besugárzási értékekkel rendelkező Ausztriához képest is rendkívül kis mértékben terjedtek el. 2008-as adatok alapján megállapítható, hogy Magyarország évi energiafelhasználásban a megújuló energia 4,7%-ot tett ki, mely messze elmarad mind saját lehetőségeitől, mind az Európai Uniós elvárásoktól. Hiszen az Unió tagállamainak 2020-ra az összes energiafelhasználást tekintve 20%-os széndioxid-kibocsátás csökkentést és a megújuló energiák arányának 20%-ra való emelését tűzte ki célul.

További problémát jelent, hogy a hazai szóhasználatban megújuló energiaként a mező- és erdőgazdaságból származó biomassza, vagy biodízel üzemanyag elégetését értik, mely nem a Nap sugárzási energiájának valósidejű hasznosítását jelenti. Ráadásul az égetés tetemes üvegházhatás növelő széndioxidtermelést is jelent az értékes, élelmiszertermelést biztosító mezőgazdasági területek kivonása mellett.

Az Integrált Mikro/Nanorendszerek Technológiai Platformjának (IMNTP) az MTA MFA-val közös álláspontja szerint, a megújuló energiák között Magyarországon is pioritást kellene élveznie a nap által sugárzottnak, hiszen a fotovillamos energiaátalakítás károsanyag-kibocsátás nélküli üzemeltetése és 6-15%-os hatékonysága a 3-4%-os produktivitású - fotoszintézisen alapuló - bioüzemanyagokéval összehasonlítva is kiemelkedően jó értékeket képvisel.

"Hazánkban alapvető probléma, hogy főleg fosszilis energiát használunk, pedig a hazai ipar különösen jó pozíciókkal rendelkezik a jövő technológiájának tekinthető fotovillamos technológiák fejlesztése területén. A szektor tavalyi 35%-os növekedése után további évi 25%-os erősödést becsülhetünk, mely ígéretes közép- és hosszú távú jövőt jelenthet az iparnak"- fogalmazott Dr. Bársony István professzor, az MTA MFA igazgatója.

Véleménye szerint érthetetlen a gazdasági vezetés tétlensége a hazai gyártók magyar piacának megteremtése, a napenergia hasznosítás magyarországi piacának fokozatos kialakítása terén. Míg az EU több tagállamában a kormányok 1 kWh napelemmel előállított energiának a hálózatba táplálása esetén 0,4 Euró garantált felvásárlási árat biztosítanak, Magyarországon ez az összeg csupán 0,1 Euró (28 Ft), miközben a lakossági áram ára 44 Ft/kWh. Csehországban a tervszerű állami támogatások révén (a kezdeti beruházási támogatás mellett 0,42 Euró/kWh felvásárlási árat és 5%-ra csökkentett ÁFA-t garantált a napelemek esetében) az elmúlt három év alatt hetvenháromszorosára növelte az installált napelem-kapacitását. Magyarország eközben kedvező adottságai és kiváló ipari cégeinek teljesítménye ellenére szinte már rajta sincsen a szakmai térképen.

A fotovillamosságról

A fotovillamos (Photovoltaic, PV) angol elnevezés két szó összekapcsolása: "photo" jelentése fény és "voltaic" jelentése elektromosság. A napelemtechnológiákat (fotovillamos, PV) a napenergia (fény) elektromos energiává alakítására használjuk. Ezek az eszközök nem azonosak a tetőn elhelyezett, kizárólag vízmelegítésre és nem áramtermelésre használt napkollektorokkal.


Forrás: IMNTP / MTA MFA

0
Tovább
14
szept/2009

A víz az élet bölcsője - Hogyan óvjuk a vizet az óvodában?

Látszólag sok víz van, hisz a bolygó felszínének 70 százalékát víz borítja. Ám a tiszta, az élethez szükséges víz már egyre kevesebb. A vízkészlet nagy része sós, a globális vízkészletnek csak 2,5 százaléka édesvíz. Mindössze egy százalék a közvetlen hasznosítható édesvízkincs. Ezek az adatok is arra sarkallnak minket, pedagógusokat, hogy felelősen gondolkodjunk a víz védelméről, ennek óvodai lehetőségeiről.



Ahhoz, hogy minél gazdagabb programokkal valósítsuk meg ezeket a feladatokat, részt veszünk ezzel kapcsolatos továbbképzéseken is. Tavaly ismerkedtem meg egy nemzetközi vízvédelmi programmal, a WET-tel. A sok játék közül a Jó szomszédok címűt mutattam be a kolléganőimnek, ahol a különböző foglalkozású emberek - vízszerelő, pék, virágárus, zöldségtermesztő stb. - egymással és a vízzel való kapcsolatára derül fény. A játék fejleszti az értelmi képességeket, ismereteket bővít a foglalkozásokról, a vízről, illetve gyarapítja a szókincset, mondatalkotást, tehát az anyanyelvi fejlődést is segíti. Mindenki egyetértett azzal, hogy ezzel a módszerrel bővült a vízzel való tudatos bánásmód tárháza, amit jól tudunk hasznosítani az óvodai környezeti nevelésben.

"Tó vize, tó vize csupa nádszál, egy kacsa,
két kacsa odacsászkál..."

Gyermekeink, a nevelési területek komplexitásának köszönhetően, sok-sok ismeretet sajátítanak el a vízről. Elsősorban a környezeti nevelés keretén belül foglalkozunk a folyókkal, tengerekkel, tavakkal, az ott élő növényekkel, állatokkal. Főleg nagycsoportosokkal több ismeretterjesztő filmet nézünk meg a vizek élővilágáról. Felhívjuk a figyelmüket arra, hogy sajnos a környezetkárosítások hatására elszennyeződik az állatok, növények élettere és az ivóvízkészlet is. Ha kirándulni megyünk, és természetes vizet is láthatunk, mindig bemutatjuk, megnevezzük, milyen tavat, folyót látunk. Megfigyeljük, ha mód van rá, az élővilágát (halakat, madarakat, békákat, rovarokat). Van egy érdekes játék, papírból készített fényképezőgépeket hajtogatunk a kirándulás előtt, és minden gyermek készíthet képzelt "fényképeket". A képeket jól emlékezetbe vési, és otthon, amikor az élményeket felidézzük, az általa készített "képekről" beszél. Ilyenkor derül ki, hogy milyen jó megfigyelők a gyerekek, hogy egész kicsi részletre is képesek koncentrálni, és nagyon jó a memóriájuk.

A gyermekeink közül többen látogatnak el a tengerpartra. Ilyenkor szívesen mesélik el az ott töltött élményteli napok hangulatát. A megismert állatokról, növényekről is színes élménybeszámolókat tartanak. Apró kincseket, kagylókat, csigákat hoznak ajándékba, melyek a csoportunk "természeti kincses sarkába" kerülnek. Ott lehet nézegetni, játszani velük. Ha sok kincs gyűlik össze, kis dobozkákat készítünk, a kincseket párosával lerakjuk, letakarjuk, és máris memóriázhatunk. A gyermekek közül van, aki rendszeresen jár a papájával horgászni, és szájtátva hallgatjuk a nagy pecás élményeket.
 
Érzelmi hangolódás - dallal, verssel, mesével

Más nevelési területeken is megjelenik a vízi világ bemutatása. Számos mese, vers, mondóka, dal, dalos játék dolgozza fel ezt a témakört. Ezekből merítve, korcsoportoknak megfelelően válogatunk. Így érzelmileg is közel kerül a vizek világa a gyermekekhez. Nagyon kedvelik Fésűs Éva: Ezüsthegedű c. könyvét, melyben természetről, évszakokról, állatokról, vízről szóló mesék vannak. Például: A békakirály papucsa, vagy Mókus Péter kiskertje. Szívesen hallgatják Gryllus Vilmos dalait a teknősről, a levelibékáról, gólyáról, kárókatonáról, a viharról vagy a jégesőről.

Forrás: Ma & Holnap

Kiscsoportosaink már nagyon ügyesen játszanak dalos játékokat: "Kis kacsa fürdik..." Weöres Sándor versei, mondókái is népszerűek e témában. A dalok, mesék, versek segítik a vízzel kapcsolatos ismeretek gazdagítását, az érzelmi kötődést. Az élményeiket szívesen jelenítik meg rajzaikban, festményeikben, vagy éppen szorgosan barkácsolnak, hajtogatnak halat, békát, vízi növényeket. Az óvó néni segítségével akváriumot is készíthetnek dobozból, papírból, amit különböző vizuális technikákkal népesítenek be. A testi neveléssel is kapcsolódik a víz, vízhez szoktatás. Szinte a közvetlen közelünkben van a kispesti uszoda. A középső és nagycsoportosaink heti rendszerességgel járnak úszásoktatásra, amit igen kedvelnek. Nyáron úszótáborokat is szervezünk.

"Egy csepp, két csepp, öt csepp meg tíz..."

Az óvodában elsősorban a vízzel való takarékoskodás gyakorlását tudjuk megvalósítani. Ezért gyakran ismételgetjük, míg meg nem szokják, hogy a csapokat alaposan zárják el, ne csöpögjön, takarékoskodnunk kell, mert a víz drága kincs.  Fogmosásnál is automatikussá vált már, sőt egymást is figyelmeztetik, hogy amíg a fogukat tisztítják, zárják el a csapot. További takarékoskodási lehetőség, hogy vízfogyasztás után a poharakban maradó vizet egy vízgyűjtő vödörbe, kannába gyűjtik, mellyel a növényeket locsoljuk meg. A jelenlegi kiscsoportosaink nagyon fogékonyak a pozitív, jó szokásokra. Ha véletlenül elfelejtjük bevinni étkezésnél a vízgyűjtőt, szemrehányón rónak meg minket; "Marcsi néni, nem hoztad be a vödröt!" Nagyon jól tudják, hogy a vízre mindenkinek szüksége van, anélkül szomjaznának az emberek, állatok, növények is. Tavaly neveztünk be a madárbarát-óvoda programba, így a kismadarak itatása szintén a feladataink közé tartozik. Kedves madárfigurás itatót-fürdetőt vásároltunk minden teraszunk elé, s a gyermekek folyamatosan ügyelnek arra, hogy mindig legyen benne víz. Örömmel lesik meg a kis szárnyasokat, amint nemcsak szomjukat oltják, de meg is mártóznak a madáritatókban.

A "vizes ünnep"

Az ENSZ 1993-ban nevezte ki március 22-ét a Víz Világnapjává. Mindig megmosolyogtat, hogy a nagyobb gyermekeink, akik már részt vettek ezen a zöld jeles napunkon, csak lazán "vizes ünnepnek" nevezik. Óvodánkban már több mint egy évtizede hagyományos e nap. Fővárosi bemutatót is tartottunk ebből a kezdetekben. Előre megtervezzük a vizes játékokat, programokat. Például: kék ruhában jövünk óvodába ezen a jeles napon, demonstrálva a víz színét. Ilyenkor helyi versengések dúlnak a gyerekek közt, kinek van több kék színű holmija. Lázas számlálás kezdődik... no lám, megint kapcsolódunk egy nevelési területhez, a matematikai neveléshez.

Kiderül, van olyan lelkes gyermek, akinek még a zoknija és a trikója is kék, de az is, hogy hányfajta kék is létezik: világoskék, sötétkék, szilvakék, égszínkék, indigókék, királykék stb. A kisebbeknek az óvó nénik készítenek jelvényt, a nagyobbak maguk vágják, ragasztják vízi állatok, növények képeiből. Különleges élmény az ovisoknak a tropicariumi látogatás, melyet e nap köré szervezünk. Szájtátva csodálják meg a hatalmas akváriumokban a cápát, polipot, ráját s a rengeteg színes és különleges formájú halat, az élővizek megannyi érdekes élőlényét. Néhány éve nagycsoportosaink ellátogattak a tűzoltólaktanyába is, hisz ez a foglalkozás szorosan kapcsolódik a vízhez.

A jelenlegi kiscsoportosaink meglepően okosak, értelmesek. Amikor arról beszélgettünk velük, hogy mire való a víz, az elsők közt sorolta fel Ricsi: "A tűzoltók vízzel oltják a tüzet." Aztán még a következő ötleteket mondták: "A víz azért kell, hogy ne legyünk szomjasak." "Meg kell mosni a gyümölcsöt, mert megbetegszünk." "Fogat is mosunk vízzel." "Öntözzük a virágot, mert elszáradna." "A vízben úszik a halacska."

Már a nagycsoportosok tudják...

A nagycsoportosok, már jobban értik az összefüggéseket, tudják és elutasítják a természetes vizek szennyezését. Tudják azt is, hogy a víz sokszori tisztítás után a vízvezetéken keresztül kerül a poharunkba. Kolléganőm a Víz Világnapján csokorba gyűjtötte a gyermekek ehhez kapcsolódó megnyilvánulásait ebben a korosztályban: "Ha rendőr lennék, elkapnék minden vízbe szemetelőt!" Elmondják, miért van szükség a vízre, tavakra. "Lehet benne fürödni, és a növényeket lehet locsolni." Olyan vízi ünnep is volt, amikor nyílt napon mutattuk be a szülőknek a vizes játékokat, tevékenységeket. Nagyon jól sikerült, a szülők is bekapcsolódtak a játékokba. A jeles zöld ünnepekről állandó információs faliújságunk van a szülők számára, mely segíti az együttműködés sikerét. Itt tájékozódhatnak az ünnep jelentőségéről, programjainkról.

Forrás: Ma & Holnap

Számtalan ötlettel lehet még színesebbé, játékosabbá tenni ezt a jeles zöld ünnepet, mely az örömforrás mellett gazdag tapasztalatgyűjtésre ad lehetőséget az óvodás korú gyermekeknek. Büszkék vagyunk, hogy a nagycsoportosaink már csodálatosan meg tudják fogalmazni, miért van arra szükség, hogy óvjuk vizeink tisztaságát, miért és hogy kell vele takarékoskodnunk. A játékos programunkból pedig kiderül, hogy a mi óvodásaink mit tesznek a vízért. A szülők örömmel, elismeréssel veszik észre, milyen sok ismerettel bővül gyermekeik tudása e témában. Mi pedig titkon abban reménykedünk, hogy a gyermekeken keresztül a felnőttek is jobban figyelnek a víz - az egyik legfontosabb természeti kincsünk - védelmére.

Birszán Zsoltné
óvodapedagógus
Bóbita Óvoda, Kispest

Forrás: Ma & Holnap


0
Tovább
13
szept/2009

Takarékos öntözési technológiákra is jár támogatás

A víz- és energiatakarékos öntözési technológiákra is lehet igényelni vissza nem térítendő támogatást ősztől - egyebek mellett ezt is tartalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendelete, amely a Magyar Közlönyben jelent meg. A rétegvízből történő öntözés esetén csak a víz- és energiatakarékos mikroöntözési technológia támogatható a rendelet szerint.

A jogszabály meghatározza a nyújtható támogatások maximális összegét, amely lineár- és körforgó öntözésnél 30 hektárig legfeljebb 72 ezer eurónak, míg afelett hektáronként legfeljebb 2400 eurónak megfelelő forint összeg lehet. Csévélődobos öntözésnél pedig 36 ezer, illetve 1200 euró a támogatás felső határa. A mikroöntözéses technológiánál szántóföldi öntözésnél 1600 euró, ültevény öntözésnél 2400 euró, míg üvegház és fóliasátor önözésénél 1200 euró a hektáronkénti támogatás maximuma. A támogatási kérelmeket november 1. és 30. között lehet benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH). Az MVH a honlapján teszi közzé a szükséges formanyomtatványokat.




0
Tovább
12
szept/2009

Bioholmi-kézikönyv az egészséghez

A Bioholmi című könyv rendszerezi az élelmiszerek- és a mindennapi élet szükséges kellékeinek bio-alternatíváit, rávilágít az ellenőrzött biominőség különleges előnyeire, illetve a nem biominőség nyilvánvaló vagy rejtett veszélyeire. Termékcsoportonkénti bontásban ismerteti a cikkek termelőinek, gyártóinak, forgalmazóinak adatait, aktuális közleményeit, a legfrissebb újdonságokat, beszerzési forrásokat, kedvezményeket. Különösen nagy súlyt szán a biotermékek felismerhetőségének, a tanúsítás biztonságának, a minőség garanciáinak ismertetésére.

Megvásárlásával a ma Magyarországon elérhető összes fontos információ egy kötetben, praktikus keresési rendszerben, ellenőrzött adatokkal áll az olvasó rendelkezésére, akár terméket keres, akár gyártót, akár a lakóhelyéhez legközelebb eső beszerzési forrást.

Megvásárolható az Ökoszolgálatnál




0
Tovább
11
szept/2009

Energiavadászat az iskolában

A környezetvédelmi tárca a szeptemberi tanévkezdéssel egy időben indítja el azt a szemléletformáló iskolai versenyét, melyen az általános iskola felső tagozatos diákjainak kívánja felhívni a figyelmét a környezetvédelem és energiamegtakarítás fontosságára, az "Egy mozdulat" program részeként. A játékban résztvevő osztályok között kisorsolnak egy osztálykirándulást valamelyik nemzeti parkba, az osztály regisztrált diákjai pedig kerékpárt illetve hazai hírességek által dedikált pólót nyerhetnek.

A versenyen olyan osztályok vehetnek részt, akik tanárai a játék ideje alatt elektronikusan regisztrálnak a www.egymozdulat.hu internetes oldalon. A jelentkezést követően a diákok egy tanóra keretében hallanak majd a környezetvédelemről és az energiamegtakarítás lehetőségeiről, otthon használható tippeket, ötleteket kapva. A tanárok az "Egy mozdulat" honlapról letölthető óravázlattal és háttéranyagokkal készülhetnek fel a rendhagyó tanóra megtartására. Az előadások után a játékban résztvevő osztályok tanulói a témához kapcsolódó feladatlapokat kapnak, amit november 30-ig küldhetnek vissza, hogy részt vehessenek a december 9-i sorsoláson.

Az osztályok közötti verseny részvételének feltétele hogy az osztály legalább 10 kitöltött feladatlapot megküldjön a szervezőknek, és hogy legalább 10 tanuló részt vegyen az energiavadászatban. Az energiavadászat során a tanulónak fel kell mérnie, hogy mit is jelent az energiamegtakarítás otthon, a gyakorlatban: a játékosnak fel kell jegyezni, hogy mennyi gázt, vizet, áramot fogyasztott a családja egy nap alatt, majd az Egy mozdulat honlapon található Energiakalkulátor segítségével ki kell számolnia, hogy az újonnan megtanult környezetbarát tippek alkalmazását követően mennyivel csökkent az otthoni energiafelhasználás.

Az érdeklődők a pályázatról további információkat a www.egymozdulat.hu/iskolaprogram weboldalon találhatnak.




0
Tovább
10
szept/2009

Elindult a Zöld Kréta roadshow

Elindult a zöldtárca új, elsősorban pedagógusoknak szóló Zöld Kréta roadshow-ja, amely a környezettudatos szemlélet hatékony oktatását népszerűsíti, és a potenciális Ökoiskolák és Zöld Óvodák elérését célozza meg. A rendezvénysorozat 18 magyarországi helyszínre látogat el szeptember és október közepe között azzal a céllal, hogy kerekasztal beszélgetés keretében tájékoztassa a pedagógusokat a Zöld Óvoda, illetve az Ökoiskola hálózathoz való csatlakozás lehetőségéről és módszeréről. Jelenleg 443 Ökoiskola és 206 Zöld Óvoda működik Magyarországon.

Ezzel párhuzamosan a rendezvény szabadtéri környezetnevelési ismeretfejlesztő játékokat (kézműves sátor, hulladék horgászat, hulladék vadászat, kérdezz-felelek, élő társasjáték, ugrálóvár, varázsdoboz, sorbarakó, labirintus, mágneses szeparátor, információs térkép, mini hulladékválogató, papírmerítés stb.), műsorokat (koncert, mese előadás) és rajzpályázatot szervez az óvodai és iskolai  korosztály számára.

Bővebb információk és a helyszínek listái ezen az oldalon




0
Tovább
09
szept/2009

Sittet is vihetünk Budapest legújabb hulladékudvarába

Az új létesítmény az eddigi legnagyobb és legkorszerűbb a fővárosban. A hulladékudvarban a lakosság díjmentesen leadhatja a szelektíven gyűjtött hulladékot.



A papír (újságok, füzetek, könyvek, hullámpapír, csomagolópapír, kartondoboz), italoskarton-dobozok (tetrapak), műanyag (hungarocell, PET-palack), színes és fehér üveg, illetve fémdobozok mellett az udvar veszélyes hulladékot is fogad. Így leadhatók itt elhasználódott háztartási gépek (például mosógépek, hűtőgépek), elektronikai, számítástechnikai hulladék, fénycsövek és világítótestek, szárazelemek, használt sütőzsiradék és fáradt olaj (göngyölegével együtt), valamint használt akkumulátorok is.

Az új hulladékudvar helye: XVIII. kerület, Jegenyefasor 15.. Nyitvatartás: hétfőtől péntekig 10-18 óráig, szombaton 8-14 óráig. Érdeklődni a (30) 481-1129 számon lehet.

Forrás: Getty Images

Az újonnan átadott, több mint 1500 négyzetméteres hulladékudvarban a fentieken kívül zöldhulladékot, valamint október 1-től építési törmeléket (sittet) is átvesznek. Utóbbit a helyszínen megvásárolható, külön erre a célra készült zsákokban lehet majd leadni.

Már folynak a tárgyalások a következő fővárosi hulladékudvar létrehozásáról. A tizenhatodik telep - amely kapacitásban és a befogadott hulladékfélék körét tekintve egyaránt az eddigi legnagyobb lesz - várhatóan a XXII. kerületben, a Nagytétényi úton nyílik majd meg, a tervek szerint 2009 végéig, legkésőbb 2010 első negyedévében.

Hulladékgyűjtő udvarok Budapesten

Szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos cikkeink gyűjteménye

Visszavittük a használt sütőolajat a legközelebbi hulladékudvarba, és gond nélkül leadtuk

* * *

Az új hulladékudvar átadásán útjára indult a KultÚjra Program is. Az év végéig tartó akció keretében a hulladékudvarokon csomagolási üveghulladékot leadók kódot kapnak, amellyel a www.zoldholnap.hu címen regisztrálhatnak, és kreditpontokat gyűjthetnek. Egy kilogramm üveghulladékért 100 kreditpont jár, és maximálisan 500 kreditpont gyűjthető. A pontokat aztán "kedvező árfolyamon" lehet kulturális ajándékokra váltani: 300 pontért 3000 forintos könyvutalvány, 400 pontért családi múzeumi belépő jár, 500 pontért pedig két, Vígszínházba szóló belépővel lesz gazdagabb a környezettudatos kultúrakedvelő.

Hozzánk is megérkeztek az üveg barátai - nézze meg Hanket, az éneklő üveget!


0
Tovább
08
szept/2009

Indul az Újrahasznosítási Hónap

Hatodszor rendezik meg az újrahasznosítás egy hónapig tartó magyarországi fesztiválját, az Újrahasznosítási Hónapot. A szervező ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. akciójához idén több zöld kezdeményezés is társult. Az interaktív rendezvénykamion ezúttal a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium "Zöld Kréta" című roadshow-jával közösen indul országos turnéra, hogy a szelektív hulladékgyűjtést és az ÖkoIskolák, Zöld Óvodák hálózatát népszerűsítsék. A kiállítás 2009. szeptember 8. és október 9. között 25 városba látogat el.

Időpontok és helyszínek (doc)

Részletes információk az eseménysorozatról

Képek a megnyitórólForrás: [origo]




0
Tovább
07
szept/2009

Shanghai Világkiállítás: fenntartható fejlődés világméretben

Fenntartható fejlődés öt négyzetkilométeren, hat hónapon át, több mint kétszáz kiállítóval, hetvenmillió látogatóval: a 2010-es Shanghai Világkiállítás számokban. Úszó város, légkondicionálás folyóvízzel, világítás szivárvánnyal - futurisztikusnak ható elképzelések, a világkiállításon azonban valósággá válnak.



Az expo témája a környezettudatos városfejlesztés. Nem véletlenül. Az előrejelzések szerint jövőre a világ lakosságának több mint fele városlakó lesz. A nagyvárosok folyamatosan növekvő számú lakói fulladoznak a szmogtól, vagyonokat költenek az épületek fűtésére vagy éppen hűtésére, miközben egyre ritkábban látják az ég kékjét, a fű zöldjét, és van, ahol már az egészséges ivóvíz is luxus.

"Jobb város, jobb élet"

Jobb város, jobb élet - ez a világkiállítás mottója. Az expo ideje alatt mindent ez a négy szó határoz meg. A fenntartható fejlődés jegyében építik és működtetik a kiállító pavilonokat, mutatják be a megújuló energiaforrások kiaknázásának legújabb technológiáit, és igyekeznek képet adni a látogatóknak arról, hogyan építhetnek fenntartható társadalmat.

A világkiállítást a Jangce-deltánál elhelyezkedő, tizennyolcmilliós Shanghaiban, a várost átszelő Huangpu folyó két partján rendezik meg: a keleti parton 3,93, a nyugatin 1,35 négyzetkilométeren. A város a hetvenmillió látogató érkezésére tekintettel jelentős infrastrukturális fejlesztésbe fogott. Új repülőterminált, kifutópályát, gyorsforgalmi utat, vasúti és buszpályaudvarokat, metróvonalat és parkolóházakat építenek.

A 233 résztvevő - 186 ország és 47 nemzetközi szervezet - nagy része már megkezdte az építkezést. A legjobban a kínaiak állnak: a vendéglátó ország öt különleges pavilont állít fel, amelyek az expo után kiállítótérként, illetve szórakoztató központként működnek tovább. A világkiállításon részt vevő kiállítók újrahasznosítható anyagokat - fát, fémet, üveget, különleges műanyagokat - használnak fel, de nem állnak meg itt.

Fenntartható épületek

A maga 2,4 millió négyzetméteres területével az expo egyik legnagyobb épületének számító Expo Boulevard hűtéséhez például folyóvizet használnak. A létesítmény földfelszín alatti részeinek világításáról két kosárlabdapálya nagyságú üvegtölcsér gondoskodik, amelyek nemcsak a napfényt, hanem az öntözéshez szükséges esővizet is az alsó szintre vezetik. Ezzel 432 ezer KW/h áramot spórolnak meg, és 432 tonnával csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást évente.

A húszezer négyzetméter alapterületű Kína pavilon másképp takarékoskodik az energiával. Az intelligens épület azonos méretű, hagyományos társához képest negyedére csökkenti energiafelhasználását azzal, hogy a látogatók számához igazítja a fűtést, a világítást, a szellőztetést, és vészjelzést ad, ha meghibásodást észlel.

Forrás: Ma & Holnap

A szárazföldi városok túlnépesedésére nyújt kreatív megoldást a holland építészek terve, akik úszó várost álmodtak a Huangpu folyóra. A jellegzetes, méhkaptárra emlékeztető üveg félgömböket megújuló energiával működtetik, hűtésre a folyó vizét használják, a szennyvízkezelésnél pedig különös gonddal óvják a folyó élővilágát.

A svájci pavilon tervezői ennél is továbbmentek. Ehető anyagokat, köztük erjesztett szójabab rostból készülő biogyantát is felhasználnak. A rendkívül ellenálló, könnyen felhordható anyag baktériumokkal vízre és szén-dioxidra bontható, ami már kiengedhető a természetes környezetbe, a maradék pedig trágyaként hasznosítható.

A svájciak újítása emellett a festett napelem (ún. Grätzel cellák), amely olcsóbban előállítható és hatékonyabb a hagyományos változatnál, ráadásul könnyedén megbirkózik a Shanghaiban is gyakran előforduló diffúz fénnyel. A dánok ezzel szemben a magatartásformálásban alakítanak nagyot. Céljuk az alternatív közlekedési lehetőségek népszerűsítése. Az expo alatt ennek érdekében 1500 biciklit bocsátanak a látogatók rendelkezésére.

Szivárvány 42 fokos szögben

Végül egy igazi különlegesség. Szivárvány gyönyörködteti, és szimulátor tájékoztatja az időjárás-jelentés pavilon látogatóit. A legkorszerűbb meteorológiai állomás képes akár félóránként a látogatók mobiltelefonjára továbbítani a legfrissebb előrejelzést. Ez azért fontos, mert a világkiállítás időszakában nem ritkák Shanghaiban a felhőszakadások és a tájfunok. A klímaváltozás hatásait időjárás-szimulátorral mutatják be. A legnagyobb építészeti bravúr azonban az épület belsejében létrehozott szivárvány, ami akkor jelenik meg, amikor a napfény 42 fokos szögben éri a pavilont.

Forrás: Ma & Holnap

Az említettek mellett valamennyi pavilon részletes leírása és látványterve egyedülálló válogatásban megtalálható a civil kezdeményezéssel létrehozott, politikailag független www.vilagkiallitas.hu oldalon, ahol a Shanghai Világkiállításról is bővebben olvashatnak. A fenntarthatóság mellett a résztvevők igyekeznek megmutatni országuk jellegzetességeit. Például az édesszájú belgák csokoládégyárat üzemeltetnek, a szerelmes franciák álomesküvőket tartanak párizsi nyeremény nászúttal, a trendi dánok formaruhái pedig a legnevesebb dán tervezők kezei alól kerülnek ki.

Forrás: Ma & Holnap


0
Tovább
06
szept/2009

Pályázz a Fenntarthatósági Napra saját zenével, filmmel, képpel!

Folytatódik a tavalyi őrület, és második kiadásához gördül a Fenntarthatósági Nap, egy rendhagyó szakmai konferencia és kiállítás, amelynek fő célcsoportjai a fiatalok. Idén szeptember 25-én lehet az urnákhoz járulni, és leadni a voksokat a Föld megóvása érdekében. A szavazófülkék a Magyar Telekom Székházban és körül találhatók majd (Bp, 1013 Krisztina krt. 55.) Ami a tavalyi rendezvényhez hasonlóan idén is lesz, az a szakmai beszélgetések, valamint kiállítás, és persze hogy ez mind a fenntarthatóság témakörében, tele lendülettel és pozitív energiával.

A Fenntarthatósági Nap keretében egy versenyen is részt vehetsz. Forgathatsz filmet, fotózhatsz, festhetsz, formatervezhetsz, vagy akár zenélhetsz is. A lényeg, hogy a témánál maradj, ami a fenntarthatóság.



1. ZENE
Írj egy dalt, ami a fenntarthatósághoz kötődik, és játszd el.

Fődíj: SHURE Beta 58 mikrofon

2. FILM
Készíts 3-5 perces filmet a következő 3 téma valamelyikéről (vagy mindegyikéről):

- Üzenet a jövő nemzedékének
- Reklám, ami felelősségre nevel
- Felelősségvállalás = pozitív energia

Fődíj: Nokia N97

3. KÉP, FORMA
Ebbe a kategóriába minden ötletes megoldás beletartozik. Fess, rajzolj, építs... légy fenntarthatóan kreatív!

Fődíj: iparművész bútordarab

Pályamunkák leadása - "töltsd fel, küldd be, hozd el!"

Töltsd fel a pályamunkádat a netre - elsősorban film esetén

Szeptember 18-ig küldd be a linket vagy a pályamunkádat (palyazat@fenntarthatonap.hu)

Hozd el a Fenntarthatósági Napra, és add le a regisztrációnál 11 óráig

További részletek a program honlapján: http://www.fenntarthatonap.hu


0
Tovább
05
szept/2009

Idén is mehetnek a Zöld Békáért a cégek

A Deloitte Magyarország idén is meghirdeti a Közép-európai Környezeti Jelentés Díjat, népszerű nevén a Zöld Béka Díjat. A díjat azok a vállalatok nyerhetik el, amelyek az év legjobb környezeti vagy fenntarthatósági jelentését készítik. A díjra bármely olyan közép-európában bejegyzett vállalat pályázhat - függetlenül az üzleti szektortól, amelyben tevékenykedik, vagy a foglalkoztatottak számától -, amely éves jelentése részeként, vagy külön környezeti, illetve fenntarthatósági jelentésben mutatja be környezeti teljesítményét.

A bíráló bizottság a környezeti kérdések iránt elkötelezett, elismert független szakértőkből áll, akik nem vesznek részt a vállalati környezeti jelentések elkészítésében, vagy hitelesítésében. A 2009-es Közép-európai Környezeti Jelentés Díj (Zöld Béka díj) bírálati szempontjainak alapja az Európai Fenntarthatósági Jelentés Díj (European Sustainability Reporting Award).

A pályázatra való jelentkezés ingyenes, a pályaműveket 2009. október 2-ig fogadják.

Részletek a Hulladék Munkaszövetség honlapján




0
Tovább
04
szept/2009

Pályázat kerékpárosbarát munkahelyeknek és településeknek

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium ismét meghirdeti a "Kerékpárosbarát Munkahely 2009" és "Kerékpárosbarát Település 2009" pályázatokat. A tárcák idén harmadik alkalommal bátorítják azon kezdeményezéseket, amelyek hozzájárulnak a környezettudatos közlekedési kultúra megteremtéséhez, és ily módon a kerékpárosbarát környezet és infrastruktúra kialakításához.

Mindkét pályázatot 2009. október 30-ig lehet benyújtani postai és elektronikus úton is.

Részletek a minisztérium honlapján: Kerékpárosbarát Munkahely és Kerékpárosbarát Település




0
Tovább
03
szept/2009

Házhoz ment a szelektív hulladékgyűjtés - ígéretes kísérletet folytattak Szentesen

A Szentesi Városellátó Intézmény július elején házhoz menő gyűjtésbe kezdett nyolc társasházban. A kezdeményezés első hónapjában nagyon pozitívak voltak a tapasztalatok - írja a Kukabúvár.hu

A kísérletben azok a házak vehettek részt, akik jelentkeztek a szolgáltató felhívására. A háznak semmiféle plusz költséget nem jelentett a rendszer létesítése és üzemeltetése, mert a gyűjtőket a Városellátó Intézmény, a préseket pedig az ÖKO-Pack Nonprofit Kft. biztosította. A program kezdeti sikerein felbuzdulva más házak is jelentkeztek a házhoz menő gyűjtésre.

További információk: Szentes Városellátó Intézmény: Kiss Ferenc - 30/639-40-70




0
Tovább
02
szept/2009

Díjmentes irodai szelektív papírgyűjtő program - rendszeresen elszállítják a dobozokat

A 2008 ősze óta környezetvédelemmel, papírgyűjtéssel foglalkozó Inest Nonprofit Kft. megkezdte díjmentes irodai szelektív papírgyűjtő szolgáltatását cégek, irodák, irodaházak, intézmények részére.  Az irodákban keletkező fekete-fehér és színes papírhulladék gyűjtésére praktikus formát, hullámkartonból készült dobozt ajánlanak. Ez a gyűjtőhely méretében és formájában egyaránt illeszkedik az irodai környezetbe. A dobozban összegyűjtött papírhulladékot igény szerinti rendszerességgel térítésmentesen elszállítják, és biztosítják a papírhulladék nyersanyagként történő hasznosítását. Iratok biztonságos megsemmisítését is vállalják hivatalos igazolás kiállításával. A papírhulladékból 100 százalékban újrahasznosított alapanyagú környezetbarát termékek (például WC-papír, kéztörlő, papír zsebkendő) gyártását támogatják.

Bővebb tájékoztató: www.inest.hu

Forrás: KukaBúvár

Ajánlat: szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos cikkeink




0
Tovább
01
szept/2009

Búcsú a százwattostól - órák, wattok, forintok a hagyományos és az új izzólámpákkal kapcsolatban

2009. szeptember elsejétől nem szerezhetnek be többé a boltok régi típusú, 100 wattos villanykörtéket az Európai Unióban, így Magyarországon sem. A károsanyag-kibocsátás csökkentését és az energia-megtakarítást célzó rendelkezést még tavaly decemberben fogadta el az EU. Mi a különbség egy hagyományos és egy új izzó között konkrét számokban? A Műszakiak.hu adatai.



Az Európai Parlament sajtóközleménye szerint most a háztartások fényforrásainak 85 százaléka hagyományos égő, amelynek annyira rossz a hatásfoka, hogy a felhasznált energiának csupán 5 százaléka szolgálja a világítást. Az uniós döntéshozók úgy becsülik, hogy 2012 után az európai háztartások teljes elektromos energia-fogyasztása 10-15 százalékkal fog csökkeni. Ez otthononként átlagosan évi 25-50 euró - 6700-13 500 forint -, az egész EU-ra vetítve pedig évi 5-10 milliárd euró - 1350-2700 milliárd forint - megtakarítást jelenthet. A régi izzók eltűnésével, az EU-s sajtóközlemény szerint évi 15 millió tonnával csökkenhet az üvegházhatású gázok kibocsátása.

A százwattos égők eltűnése csak az első lépés. Az Európai Bizottság az izzólámpák fokozatos kivonására vonatkozóan az alábbi ütemezést írta elő:

2009. szeptember 1.: 100 W-os normál izzólámpa, valamint a bevont burájú izzólámpák függetlenül a teljesítménytől és formától
 
2010. szeptember 1.: 75 W-os
 
2011. szeptember 1.: 60 W-os
 
2012. szeptember 1.: 40 W-os
 
2013. szeptember 1.: 25 W-os normál izzólámpa

Miért nem jó a hagyományos izzólámpa?

A fényforrások gazdaságosságának két fő kifejezője, hogy mennyi fényt bocsátanak ki mennyi villamos energia felhasználásával, és hogy mennyi ideig képesek üzemelni (mennyi az átlagos élettartamuk). A "mennyi fényt" kissé laikus megfogalmazás; helyesen fényáramot mondunk, amely az időegység alatt kisugárzott fényenergiát jelenti, tehát teljesítményjellegű mennyiség. Mértékegysége a lumen.

Ha tehát a fényáramot viszonyítjuk a betáplált villamos teljesítményhez (Watt), egy igen lényeges adathoz jutunk, a lámpa fényhasznosításához (lumen/watt, lm/W). A technika jelenlegi állása szerint 200 lm/W körül van az elért maximális fényhasznosítás, az elméleti határ 683 lm/W, melyet nem fogunk, de nem is célunk elérni. (Egyszínű sárgászöld fény és nulla veszteség mellett lenne lehetséges.)

Egy 13 lm/W fényhasznosítású 100W-os izzólámpa ha naponta átlagosan 3 órát üzemel, egy év alatt 365 x 3 x 100 = 109 500 Wh = 109,5 kWh villamos energiát fogyaszt, ennek mai ára 21 Ft/ kWh-val számolva és 25% ÁFÁ-t is beleszámolva 2875 Ft.

Izzólámpánk 1300 lm fényáramot szolgáltat, cseréljük ki 23 W-os kompakt fénycsőre, amely még több fényt is sugároz, 1500 lm-t. 2 W veszteséget számolva a beépített előtétre az előző összegnek éppen negyedét kell számítani az egy éves fogyasztásra, vagyis 719 Ft-ot. Egy lámpára eső évi megtakarítás tehát 2156 Ft. Ennek a lámpának jelenleg 2190 Ft az ára, mely így kb. 1 év alatt térül meg. Lényeges megemlíteni, hogy ennek a kompakt fénycső típusnak az élettartama 15 000 óra! Természetesen az üzemeltetési idő növekedésével a megtakarítás arányosan növekszik, a megtérülési idő pedig csökken.

Az Európai Fényforrásgyártók Szövetségének ajánlása alapján például a következő izzókat vásárolhatjuk:

 40 W-os izzólámpa helyett 9 W-os kompakt fénycső
 
 60 W-os izzólámpa helyett 15 W-os kompakt fénycső
 
 75 W-os izzólámpa helyett 18 W-os kompakt fénycső
 
 100 W-os izzólámpa helyett 23 W-os kompakt fénycső

alkalmazható hasonló nagyságú fényáram kibocsátásához.

További információk az új fényforrásokról, előnyeikről és korlátaikról a Műszakiak.hu részletes áttekintő cikkében.

Ajánlat: Használjon energiatakarékos égőket! 15-20 ezer forintos megtakarítás lehet egyetlen izzón

A Hírek rovat cikke

* * *

Alaposan "bevillanykörtézett" a lakosság Németországban

Úgy tűnik, a németek nem sokat törődnek a környezetvédelemmel, mert 35 százalékkal több régi körtét vettek az idei első felében, mint korábban, a 100 wattosokból pedig egyenesen a hatszorosára ugrott fel a kereslet július vége óta - írja az MTI. Pedig éppen a német környezetvédelmi miniszter kezdeményezte a körteregulát az Európai Unióban még 2007-ben. Keddtől 75 wattosnál erősebb villanykörtéket tilos gyártani az EU-ban, illetve oda importálni.


0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz.