A lime-zöldre festett, 2017-es Toyota Prius modellen alkalmazott fényvisszaverő burkolat csökkentheti az elektromos autók szén-dioxid-kibocsátását.

Az autó Thermo-tect Lime Green elnevezésű bevonata visszaveri a napfényt, így kevésbé melegszik fel a jármű, és a kocsi belseje is hűvösebb marad, vagyis a benzinfaló légkondi sem kapcsol be. A mérnökök szerint így, a légkondi kézi irányításával, mintegy 25%-al is csökkenteni lehet az üzemanyag-fogyasztást.

A Toyota arra számít, hogy a lime borítású járművek kerekénél a felületi hőmérséklet az átlagnál mintegy 5 Celsius-fokkal hűvösebb lesz.

A hagyományos fehér színű kocsik is hasonló a hatást érnek el egyébként, a napsugarak mintegy 70%-át visszaverik, még az ezüst festékek is 50-55%-át – míg a Thermo-Tect Lime Green színű autóknál ez az érték 100%.

A független kutatások becslései alapján a fényvisszaverő festékkel ellátott autókkal egyenként 210 000 tonnával lehetne csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást évente. Japán éves szén-dioxid-kibocsátása 1,4 milliárd tonna/év.

 A Thermo-Tect Lime Green színű autók első sorozata egyelőre csak Japánban érhető el. A festék tele van apró fényvisszaverő titán-oxid-részecskékkel, és nem tartalmaz kormot, ami a festékek gyakori alkotó eleme, és ami fokozza a kormozott festésű autók hőelnyelését.

 A fényvisszaverő burkolatú autó hőmérsékletének csökkentését fokozni lehet még infravörös-fényvisszaverő ablakokkal. Ilyen üveget tesztelt a Mercedes, a Volkswagen és a Volvo is. A tesztek eredménye, hogy a fényvisszaverő festékkel festett ablaküveges autók hűtési igénye 30%-kal (5,7-4,0 kW) csökkent.

A szén égetése során felszabaduló szén-dioxid többnyire felhasználatlanul távozik a levegőbe. A szén-dioxid üvegházhatású gáz, amely a kutatások szerint 97%-ban hozzájárul a globális felmelegedéshez. A jelenlegi globális felmelegedés 80%-át az emberi szén-dioxid-kibocsátás okozza. A nagymértékű szén-dioxid-kibocsátás ellentételezéseként folyamatosan keresik a megoldást a szén-dioxid befogására, leválasztására, valamilyen más formában való felhasználására és tárolására. Jó megoldás lehet a metanolszintézis módszerének alkalmazása szénerőműben. Az eljárással a szén-dioxidot metanollá lehet átalakítani, amit üzemanyagként és vegyipari alapanyagként lehet majd hasznosítani.

Ezt az eljárást tervezik sikerrel végrehajtani Észak-Rajna-Vesztfáliában, Lünenben az  erőmű 2017-re datált kísérleti üzemében. A tervek szerint az ottani szénerőműből befogják a szén-dioxidot, amit gázbefogó edényben (Post-Combustion Capture) füstgázból választanak le.

Elektrolízissel a vizet hidrogénné és oxigénné bontják, a leválasztott szén-dioxidot az összegyűjtött hidrogén segítségével kereskedelmi forgalmazásra is alkalmas metanollá lehet alakítani.

Így a számítások alapján az 1 MW teljesítményű üzemben naponta 1,4 tonna szén-dioxid kibocsátását lehetne megelőzni, és egy tonna metanol előállítását biztosítani.

A szén-dioxid hasznosításán túli előny továbbá az, hogy a szél- vagy napenergiával működtetett elektrolízissel áramtöbbletet lehet termelni, amit el lehet tárolni vagy átalakítani, de leginkább az elektromosenergia-hálózatot stabilizálni.

Ha az eljárás, a metanolszintézis alkalmazása konvertálható lesz a lüneni kísérleti üzemre, akkor valószínűleg más, nagy szén-dioxid-kibocsátású iparágakban is alkalmazhatják,  és az eljárás versenyképes lehet.

Fotók: Solarify;

Források: STEAG