Tíztagú galamb-járőrszolgálattal mérték Londonban három napig a levegő szennyezettségét. A mérés a DigitasLBi marketingügynökség két tagjának, Pierre Duquesnoynak és Matt Danielsnek az ötletén alapul.

A galambok hátára kis mérőtáskákat erősítettek, amik monitorozták azt a területet, ahol a galambok jártak.  

A galamb-járőrszolgálat (Pigeon Air Patrol) által összegyűjtött adatokat egy mobilalkalmazáson keresztül, egy élő térképén lehetett követni a Twitteren. (Twitter: @Plume_Labs; Facebook: PlumeHQ)

Az élő térkép lényege pedig épp az, hogy ha valaki futni indul, vagy a gyerekét viszi valamelyik parkba, vagy egyszerűen csak tiszta levegőn szeretne lenni, akkor minél frissebb adatokból tájékozódhasson a város levegőminőségéről.

Az intelligens alkalmazás finomításához a Plume Labs csapata közösségi finanszírozásból próbálja összegyűjteni a szükséges tőkét.

A kampány nemcsak a galambokra épít, hanem a szervezők szeretnének a méréshez 100 magánembert is bevonni, akik egy érzékelővel járnának a városban, és általuk még több adatot tudnának elemezni a 2016-ban elindított fókuszcsoporttal. 

Az ötlet megvalósításához partner a Twitter UK, a kreatív megvalósításhoz a Digitas Bi, a tudományos kutatásokat pedig az Imperial College London végzi.

A Plume Labs ötlete segítségével egy folyamatosan változó, valós adatokon alapuló, a majdnem pillanatnyi valóságnak megfelelő adatokból kialakított térképről lehetne tájékozódni London (vagy akár más város) levegőszennyezettségéről is.

Több mint 5900 forrás adatainak elemzéséből készült ez az új, interaktív térkép, amely a világ levegőminőségének valós idejű adatait egybevetve mutatja be.

A térképet egy pekingi székhelyű környezetvédő csoport, az Air Quality Index Kína készítette. A csoport több mint 70 ország ügynökségével dolgozott együtt, több mint 5900 hírcsatornától és 8000 levegőminőség-ellenőrző állomásról gyűjtötte be az adatokat. A térkép 15 percenként frissül!

A térképről a finompor-szennyezettségi értékektől az amerikai EPA környezetvédelmi hivatal levegőminőség-indexéig több adatot összevetve az is kiderül, hogy a levegőszennyezettség értéke egy adott városban milyen hatással van a közegészségügyre. A legmagasabb értékkel bíró települések lakói közül senki sem mentesül a levegőszennyezettségének valamilyen káros hatásától. A szmog világszerte több mint 3 millió ember halálát okozza évente, miközben újabb és újabb települések sorakoznak fel a világ legszennyezettebb városai mögé.

A szmoggal járó leggyakoribb betegségek közé sorolhatjuk a stroke kialakulásának veszélyét és több felső légúti betegséget.  

Az európai, amerikai, dél-amerikai kontinensek, egyelőre úgy tűnik, még fellélegezhetnek, mert légszennyezettségi mutatóik még igen kedvezőek az ázsiai településekhez képest.

 A legszennyezettebb városok listáján az élen szerepel a kínai Anjang, Csengcsou, az indiai Új-Delhi, Szingapúr, Törökországban Isztambul és az Egyesült Arab Emirátus országaiból Dubai is.

Budapest légszennyezettsége még kifejezetten alacsony a világ legszennyezettebb városaihoz viszonyítva. Az ország levegőszennyezettségi értékeit tekintve Pécs mutatja a legrosszabb eredményeket.

Az interaktív térkép még nem teljes. Afrikából egyelőre még nem érkeznek be az adatok és a közel-keleti országok sem veszik komolyan az adatszolgáltatást. Ami azért is gond, mert pont ezekben a fejlődő régiókban várhatóak - vagy már vannak is - magas értékek.