A reblog.hu-n való regisztráció időpontja, a reblog.hu megtekintése során
rögzítésre kerül az utolsó belépés időpontja, illetve egyes esetekben -
a felhasználó számítógépének beállításától függően - a böngésző és az
operációs rendszer típusa valamint az IP cím.
Ezen adatokat a rendszer automatikusan naplózza.
Süti beállítások
Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra,
illetve profilinformációk tárolására alkalmas - jelsorozat, melyet a szolgáltatók
a látogatók számítógépére helyeznek el...
A szolgáltatást a Mediaworks Hungary Zrt.
(székhely: 1082 Budapest, Üllői út 48., továbbiakban: „Szolgáltató”) nyújtja
az alább leírt feltételekkel. A belépéssel elfogadod felhasználási feltételeinket.
Jelen Adatvédelmi és Adatkezelési Tájékoztató célja, hogy a Mediaworks Hungary Zrt. által tárolt adatok
kezelésével, felhasználásával, továbbításával, valamint a Társaság által üzemeltetett
honlapokon történő regisztrációval kapcsolatosan tájékoztassa az érintetteket.
Szöultól 2-3 órányira délre, Daejeon és Sejong között építik Korea napelemes tetőkkel fedett kerékpárútját egy 6 sávos sztráda közepén.
A napelemes tető két funkciót biztosan ellát, egyrészt energiát termel, másrészt véd a napfénytől, esőtől, hótól. A kb. 32 km hosszú kerékpárút a sztráda közepén épül, így mindenképpen felmerül a kérdés, hogy mennyire egészséges egy 2 x 3 sávos autópálya közepén kerékpározni, és mennyivel egészségesebb lehetne a környező kisebb forgalmú utak mentén.
Hasonló, legalábbis a napenergia-felhasználás ötletén alapuló kerékpárút már épült Hollandiában. Az egyelőre még csak 70 méteres, 2,5 × 3,5 méteres panelekből álló SolaRoadot ez év februárjában avatták fel, viszont - ellentétben koreai tárásával - a napelemek itt nem a tetőre kerültek, hanem az út készült napelemekből.
Akár 82 százalékkal is növeli a kerékpározási hajlandóságot az önálló kerékpársáv – az ausztrál városban készült felmérés szerint a közúti baleset kockázata volt eddig a legnagyobb visszatartó erő.
Sydney hetven százalékkal csökkentené a szén-dioxid-kibocsátását 2030-ra, és a célt elsősorban a kerékpáros forgalom föllendítésével kívánják elérni. Az akciótervben olyan pontok szerepelnek, mint hogy csökkenteni és lassítani kell a városon belüli járműforgalmat, valamint kapjanak elsőbbséget a gyalogosátkelők a járművekkel szemben, és hogy a város 4,6 millió lakosából legalább 10 százalék kerékpárral közlekedjen húsz év múlva.
Első lépésként felmérés végeztek a városlakók körében, amely azt a – nem meglepő – eredményt hozta, hogy akkor kerékpároznának többen, ha nagyobb biztonságban érezhetnék magukat a forgalomban. A szakemberek komolyan vették az igényt: közel kétszáz kilométer hosszan alakítanak ki önálló kerékpársávokat a városban. A betonküszöbbel szegélyezett, zöld színű sávokba más járművek nem hajthatnak be.
A járművektől betonküszöb választja el a kerékpárosokat. Forrás: City of Sydney
A gerinchálózat első tíz kilométere már 2010-ben elkészült, és egy év alatt a reggel munkába kerékpározók arányát 60 százalékkal növelte. A közeljövőben további 45 kilométernyi önálló kerékpársávot adnak át, számos közlekedési csomópontot is átalakítanak a kerékpárosok észlelhetőségének és forgalmi előnyének érdekében. A kevesebb balesetnek köszönhetően a kerékpárosok aránya egyes negyedekben az elmúlt két év során 82 százalékkal nőtt.
A szén-dioxid-szint csökkentése mellett a városvezetés szeretné elérni, hogy Sydney lakosai ráébredjenek, a világ egyik legszebb városában élnek. Ezt pedig kerékpáron lehet legjobban megtapasztalni. „Autóval csak ki- és beszállás van, de hiányzik az utazás élménye”, mondta egy helyi kerékpáros apuka az akcióterv egyik kampányfilmjében.