Először hirdették meg a Természetes Tájkép Fotográfiai Díjat (Natural Landscape Photography Award), amelyre 47 országból 13 368 nevezés érkezett. A kiírás szerint a fotókat semmilyen digitális utómunkával nem volt szabad manipulálni ("feljavítani"), azoknak a természet valós arcát kell mutatniuk. A díjazott felvételeket a verseny honlapján lehet megtekinteni, különleges érzést kelt, hogy ember egyiken sem látható.

Az Év fotója Steve Alterman izlandi felvétele lett, amelyen egy jéghegy olvadó nyúlványát látjuk a fellsfjarai fekete vulkáni homokon, mellette egy sárga szikladarabbal.

Az Év fotográfusa Eric Bennett lett, aki több kategóriában is nevezett és ért el eredményt.

A legszebb tájképek közé tartozik Matt Jackisch fotója,

Eric Bennett fotója,

illetve Juhani Laaksonen felvétele.

Az Intim & Absztrakt kategóriában jelölt volt Tobias Richter.

Az Éjszakai fotó kategóriában a Matterhorn csúcsába csapó villámok fotójával győzött Paul Hammett.

A légifotók közül Marek Biegalski felvétele második lett.

Projekt kategóriában Matt Palmer ASH (Hamu) sorozata lett díjazott, amely az ausztráliai erdőtüzek idején készült.

A Kő/Homok/Geológia kategóriát Antonio Fernandez nyerte meg.

Érdemes az összes díjazott és kiemelt fotót megtekinteni ide kattintva, lenyűgöző alkotások mind.

365Zö

Létezik már olyan vegyes üzemű elektromotor, amely nappal napelemes meghajtású, éjszaka pedig vízzel megy. Ezt az úgynevezett fotoelektro-kémiai (FEK) cella teszi lehetővé: az elektromos kapcsok lezárásától füg-gően szolgáltat napenergiából származó elektromos energiát vagy pedig vízbontásból nyert hidrogént, amely tüzelőanyag-cellában elégetve ugyancsak elektromos energiához vezet.  

ILLUSZTRÁCIÓ

Belgiumban viszont az Antwerpeni és a Leuveni egyetem kutatói a FEK-cella működési elvére alapozva készítettek egy olyan prototípust, amely nem vízből, hanem szennyezett városi levegőből állít elő a napenergiával elektromosságot, illetve hidrogént.

A légszennyezés nemcsak télen, hanem nyáron is fenyegető kockázati tényező, világszerte a negyedik vezető halálozási ok. Az Európai Környezet-védelmi Ügynökség szerint Magyarországon évente 12 800 ember hal meg légszennyezés következtében kialakuló betegségben. A törvényi szabályo-zás szerint megengedett 35 nap helyett több mérőállomáson évente akár 100 napon is eléri a légszennyezettség az egészségügyi határértéket. Az Egészségügy Világszervezet (WHO) szerint a városlakók 80 százaléka él az egészségre veszélyes szintű légszennyezettségben.  

KÉP

A légszennyezés enyhítésére világszerte rengeteg tervvel rukkoltak elő már a fejlesztők, többségük sajnos nem több jópofa ötletnél, mint a városi szmogporszívó-torony, a levegő koromtartalmából előállított tinta, esetleg a légtisztító óriásplakát -- és mi is írtunk a légtisztító kerékpárról.  

A belga kutatók készüléke azonban több lehet ezeknél. A készülék ráné-zésre két "dobozból" áll: az egyikben zajlik a légtisztítás, a másikban a hidrogén előállítása a maradványanyagok egy részéből. Ezt a hidrogént tárolni lehet, és a későbbiekben szabadon felhasználható, mondta Sammy Verbruggen kutatásvezető. 

KÉP

A napelemmel működtetett fotoelektrokémiai cella membránjához fel-használt nanoanyagok ráadásul nemcsak ugyanolyanok, mint amelyekkel vízből lehet hidrogént előállítani, de még jobb is a hatásfokuk szennyezett levegővel működtetve, tette hozzá a belga biomérnök professzor.

A csapat következő feladata a néhány centiméteres készüléket olyan méretűre nagyítani, ami ipari hasznosítást tesz lehetővé. Onnantól kezdve pedig már "csak" az szükséges, hogy valaki nagy tételben megrendelje az új elektromotort, mert akkor talán még megfizethetővé is válna.

A kutatási beszámoló elérhető a ChemSusChem online tudományos folyó-irat oldalán.

Nem kell túlmagyarázni David Latimer történetét. Latimer 1960-ban egy üvegben elültetett négy növénypalántát, egész pontosan pletykákat. A négy növénykéből három elpusztult, viszont a negyedik elkezdett növekedni. Tizenkét évvel később lezárta az üveget, akkor még egyszer meglocsolta a növényt, ami a lezárt üvegben csuda jól érzi magát.

A lépcső alá, viszonylagosan napfényes helyre tett, zárt üvegben lévő növény ugyanis a föld üvegházhatásához hasonlóan kialakította a saját ökoszisztémáját. A lezárt üveggömbben a pletyka a saját párájából megfelelő mennyiségű vízhez jut, annyi fényt kap, amennyi a fotoszintézishez szükséges, és mivel folyamatosan vannak elhaló levelei, amelyek az aljzatban humusszá válnak, a növény folyamatosan megfelelő minőségű tápanyaghoz is jut.

A pletyka a sötétebb helyeket is kedvelő növény, így Latimer projektje minden további nélkül megismételhető egy budapesti belvárosi lakásban is.

A Canon és a Getty Image elérhetővé tett tíz olyan ikonikus fotót, amelyek az elmúlt évtized folyamatait nemcsak dokumentálták, hanem azokra hatással is voltak.

A fotók közül öt különös erővel hatott a világ globális problémáinak alakulására.

2009 augusztusában Toby Smith beépített nyomozóként vett részt egy madagaszkári expedíción, aminek az volt a célja, hogy bizonyítékokat gyűjtsenek a Masoala Nemzeti Parkban folytatott illegális fakitermeléssel kapcsolatban. Toby két héten keresztül, egyedül térképezte fel a védett rózsafa nyomait a Masoala esőerdőben.

Képei súlyosságát az is fokozta, hogy fotódokumentációjával nemcsak a pusztításra, hanem az összetettebb problémára kívánta felhívni a figyelmet. Bemutatta a családjaik ellátását biztosítani próbáló favágók könyörtelen életkörülményeit, és próbálta a "fabiznisz" végén álló üzletembereket is szembesíteni a probléma lényegével.

A fotódokumentáció és a megjelent vizuális tartalmak segítették végül hozzá az amerikai szövetségi hatóságokat az illegális kereskedelemben érintett nemzetközi vállalatok leleplezéséhez és a fabeszerzések elszámoltathatóságának és átláthatóságának növeléséhez.

Az expedícióról készült film trailerét itt lehet megnézni.

Marco Di Lauro az UNICEF-fel együttműködve készítette a Lógó húsok című fotósorozatát. A fotódokumentáció a nyugat-afrikai Nigert érintő súlyos élelmiszerválságra szeretné felhívni a figyelmet, amely során a húskereskedők az éhínséget kihasználva már korábban elhullott állatok tetemét vásárolják meg minimális fizetségért szegény farmerektől. A megvásárolt döglött állatok húsát helyben megfőzik, majd eladják a nigeri piacon.

A Dali szürreális festményeit idéző fotó több millió dollárt hozott az UNICEF-nek, amit a nigeri emberek támogatására szántak.

2010-ben a Richter-skála szerinti 7-es erősségű földrengés rázta meg Haitit, amely következtében az ország népességének tizede meghalt.Jonathan Torgovnik a GEO magazin megbízásából készített fotódokumentációt Port-au-Prince-ben, az egyik legnagyobb pusztítást elszenvedett településen. A fotóriporter felvételén egy csapat fiú egy megrongálódott ház tetején, zsebkendőnyi területen hatalmas koncentrációval focizik. Ez a pillanat a fotós olvasatában az emberi kitartásról és egy sok megpróbáltatást megélt város lakóinak hatalmas erejéről beszél.

Brent Stirton 2011-ben a National Geographic megbízásából az állatok gyógyszer-feketepiacon való felhasználását kutatta. Ebben az időszakban készítette azt a fotót, amelyen az egyik utolsó fehér orrszarvút folyamatosan négy fegyveres őr őrzi. 2011-ben kezdett előtérbe kerülni a rinocéroszszarv-kereskedelem. Brent rengeteg felvételt készített az orvvadászok által megkínzott, szarvuktól megfosztott, majd magukra hagyott állatokról. A fényképen látható fehér orrszarvú az akkor még élő utolsó hat állat egyike volt, a faj utolsó hím példánya.

A fényképész a fotókkal nemcsak az arroganciára, a kegyetlenségre és az emberiség önzésére hívta fel a figyelmet, hanem megpróbálta érzékeltetni – ezen a fotón különösen –, hogy lehetséges ember és állat között is kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolat. Megrendítő mindemellett a fotós által felvetett gondolat, hogy milyen érzés lehet egy faj utolsó példányaként jelen lenni a földön. A felvétel hatalmas gyorsasággal terjedt el a földön, bizonyítva, hogy több millió ember még mindig törődik a természettel.

Ha nem is természeti vagy környezeti problémára hívja fel a figyelmet, aktualitása miatt mégis említésre méltó Dan Kitwood fényképe, amin épp négy pakisztáni menekült érkezik Törökországból Görögországba.

Ez a felvétel egyike volt azoknak az első fotóknak, amelyek tudatosították az emberekben és a hivatalos szervekben a bevándorlással kapcsolatos problémát. Kos szigetére akkor már közel 30 ezer bevándorló érkezett. A fotográfus a felvétel készítésének hajnalán egy dingiken érkező értékes rakományra várt, mikor ez a négy életerős pakisztáni férfi sugárzó arccal partot ért.

Az elmúlt hetek eseményeinek ismeretében a fotókészítője jogosan tette fel a kérdést: vajon mi vár ezekre a férfiakra, valóra válnak-e vágyaik?

Máshol is építik a stadionokat, nem csak Magyarországon, bár kicsit mértéktartóbb lépésekben, mint ahogy ezt most itthon látjuk.

Franciaországban átadták a 2016-os labdarúgó Európa-bajnokság negyedik új sportlétesítményét, a bordeaux-i stadiont. A francia labdarúgó Eb-t 10 helyszínen bonyolítják majd, és négy új stadiont építenek a bajnokságra, ebből az egyik, a most elkészült a bordeaux-i stadion. Ezenkívül épült még egy 35 624 férőhelyes Nizzában, egy 50 186 férőhelyes Lille-ben és 61 556 férőhelyes Lyonban.

A pekingi olimpiai játékok fő stadionját is megépítő Herzog & de Meuron cég által épített bordeaux-i stadion több szempontból is különbözik a megszokott stadionképtől. A téglalap alakú építmény fotovoltaikus napenergiával működő építmény, amely nemcsak a sportlétesítményt, hanem a környezetét is ellátja energiával.

 A kívülről agoraszerű térre emlékeztető épületet sűrűn épített, karcsú oszlopokkal támasztották alá, amelyeken egy vékony, egyenes vonalú tető siklik az építmény középpontja felé. A hajlított tál formájával és a karcsú oszlopokkal osztott és egyben átlátható térrel a tervezők arra törekedtek, hogy az építmény lehetőség szerint a legjobban integrálódjon a természeti környezetbe.

A világos, fehér színvilágban pompázó, jól átlátható stadion a város központjától messzebb elhelyezkedő egykori rozsdaövezet zöld zónává átalakuló részén, egy tó mellett épült. A stadion környezetébe Michel Desvigne tájépítész tervei alapján telepítenek más sportlétesítményeket, kosárlabda- és teniszpályákat, valamint játszótereket.

x

A Bayer-UNEP Klímavédelmi Fotópályázatra érkezett válogatott alkotásokat bemutató kiállítás látható péntektől a Magyar Újságírók Szövetségének Székházában Budapesten. A július 28-ig látogatható tárlat képein az érdeklődők a többi között a vadvédelmi kerítésen átszökellő gímszarvast, az éjszaka sötétjében bóklászó rókát és bálakötöző fonalat vonszoló szarvasbikát láthatnak. A fotók megörökítették a vörösiszap katasztrófa nyomait a fákon, dróton elpusztult seregélyt, az iszap rajzolatát az árvíz után és ágon kuksoló mókust is.

A Bayer és az UNEP (az ENSZ Környezetvédelmi Programja) immár nyolcadik alkalommal hirdette meg közös fotópályázatát, melynek központi témaköre a klímaváltozás. A kiírásra  - melynek célja a témával kapcsolatban való ismeretterjesztés és figyelemfelkeltés volt - idén háromdimenziós és mobiltelefonos képeket is küldhettek a vállalkozó szelleműek. Az Élet az erdőben című pályázatra csaknem 1900 fotó érkezett.

A képeket Juhász Árpád geológus, Máté Bence fotográfus, Radisics Milán, a "naturArt" Magyar Természetfotósok Szövetségének elnöke, Zsila Sándor fotográfus és Kudász Gábor Arion fotográfus, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatója zsűrizte. Számos alkotást részesítettek elismerésben.