25
aug/2014

Papírral és energiával csökkentette ökolábnyomát a Telekom

Két évvel az eredetileg vállalt határidő előtt érte el a szén-dioxid-kibocsátás 20 százalékos csökkentését a Magyar Telekom Csoport. Ezért a vállalat úgy döntött, hogy 2015-ig 25 százalékos csökkentést vállal – derül ki a cég „A+” megfelelési szintű fenntarthatósági jelentéséből. A vállalat tevékenységi körénél fogva nem tartozik a jelentős szennyezők közé bemeneti (nyersanyagok, energiafelhasználás) és kimeneti (keletkező hulladékok, kibocsátások) oldalról nézve sem.

Az összes szén-dioxid-terhelés 2013-ban 0,06%-kal csekély mértékben, de csökkent csoportszinten a 2012-es évhez képest. A direkt energiafelhasználás szén-dioxid-terhelése 0,2%-kal, míg az indirekt energiafelhaszná- lás szén-dioxid-terhelése 4,8%-kal növekedett. A papírfelhasználással járó szén-dioxid-terhelés 24,4%-kal csökkent az előző évihez képest, ami a papírfelhasználás visszaeséséből ered – áll a jelentésben.

A vállalatcsoportnak gondolnia kell a klímaváltozás okozta kockázatokra: a szélsőséges időjárási viszonyok a távközlési hálózatokat közvetlenül is érintik, kárt okozhatnak bennük, veszélyeztethetik az IT-szolgáltatások működését. A vállalat tanulmányt készített az éghajlatváltozás hatásairól és pénzügyi következményeiről, és az eredmények alapján megfigyelőműszerekkel kezdte felszerelni
 az időjárási szélsőségeknek leginkább kitett tornyait  Jelenleg 26 állomáson működik ilyen mérőrendszer .

A cég további stratégiai céljai a környezetvédelem terén: a hulladékkibocsátás csökkentése (kommunális, toner-, papír- és csomagolási hulladék), a szelektív hulladékgyűjtés folyamatos kiterjesztése, a TelePresence kihasználtságának növelése, a papírfogyasztás (belső használatú és az ügyfeleinknek a kapcsolattartás során átadott) csökkentése, ezen belül az újrapapír felhasználásának növelése, valamint a Távszámla-használat elterjesztése.

E-számla és energiahatékonyság

A vállalatcsoport 2013-ban ügyfelei részére 5 074 291 db. elektronikus számlát bocsátott ki. Ez a mennyiség 53 százalékkal több az előző évi elektronikusszámla-kibocsátáshoz képest. Ezzel a mennyiséggel több mint 86 tonna papírt és több mint 67 tonna szén-dioxid kibocsátást előzték meg.

A dokumentumból kiderül, hogy a 2013-ban a Magyar Telekom Nyrt. energiahatékonysági mutatója 29,64 Gbit/kWh volt, azaz több mint 24 százalékkal hatékonyabb adat- és információátvitelt tudott biztosítani, mint az előző évben.

A jelentés Magyarországon elsőként, 2014-ben pedig már hetedik alkalommal a GRI G3 A+ megfelelési szintje szerint készült, ami azt jelöli, hogy a Global Reporting Initiative nemzetközi szinten érvényes irányelveinek alkalmazásával és külső fél által hitelesítve, a jelentés teljes mértékben megfelel az átláthatóság és az összehasonlíthatóság feltételeinek. A fenntarthatósági jelentés itt, további információ a Magyar Telekom fenntarthatósági kezdeményezéseiről és eredményeiről itt érhető el. 

24
okt/2011

Japán csapat nyerte a napelemes autók világversenyét

Évek óta az idén volt a legszorosabb a napelemes autók világhírű versenye, az ausztráliai World Solar Challenge finise. Végül a japán Tokai csapat nyerte meg az északi Darwin városától a déli Adelaide-ig tartó, 3021 kilométeres futamot. A távot harminchét autó tette meg. A harmadik helyen végző michigani csapat arra panaszkodott, hogy az egyik, az ausztráliai utakon megszokott óriáskamion kavarta szél letörte a járművük egyik légterelőjét; de volt olyan csapat is, amelyiknek haladását kenguruk és bozóttüzek akadályozták. A Solar Challenge-en főleg egyetemistákból és kutatókból álló csapatok vesznek részt, a versenyt a Veolia támogatta.

23
szept/2011

Több mint egy zöld fesztivál - ez a 4. Fenntarthatósági Nap

Meg akarod érteni, mit takar a misztikusnak tűnő fenntarthatóság szó? Érdekel, mit mond a témáról egy ökológus, egy aktivista, egy pénzügyi szakember és egy médiaszereplő? Ha igen, szeptember 24-én ott a helyed a budapesti Millenáris Parkban, az ingyenes, 4. Fenntarthatósági Napon. Az esemény moderátora Novák Péter.

A különleges fesztiválkonferencia jóval több, mint egy zöld fesztivál: a beszélgetések a fenntarthatóság három pillérére – társadalom, gazdaság, környezet – épülnek, ahol Novák Péter moderátor mellett többek közt Azurák Csaba, dr. Juhász Árpád, Váczi Gergő és Winkler Nóra is kifejti véleményét egy-egy téma kapcsán. A komoly témák szórakoztató megértéséről a Momentán Társulat gondoskodik: az improvizáció mesterei a hallottak alapján rövid színpadi szituációkat adnak elő. Ők egyébként ráhangolódásképpen egy interaktív online színházi előadást tartanak szeptember 21-én este, a hello holnap! Facebook oldalán fenntarthatósági témában. A nézők egyben a szituáció alakítói is lehetnek: az oldalon futó chat-en bárki küldhet linkeket, képeket, szavakat, amelyeket a színészek beleépítenek játékukba.

A beszélgetések közti szünetben a belépésnél kapott matricákkal lájkolhatják a résztvevők az általuk legjobbnak ítélt pályaműveket és kiállítókat; a lájkok alapján a szervezők közönségdíjat osztanak ki. A műsorok közti szünetben arra is fény derül, hogyan készül sörösdobozból fényképezőgép, de akár egy flashmob résztvevőivé is válhatnak a látogatók.

A fesztivál keretein belül, a beszélgetések során egy asztalnál kap helyet egy aktivista és pénzügyi, gazdasági szakemberek: ők a szegénységről beszélgetnek; a víz témáját geológus, akadémikus, civil szereplő közösen boncolgatja a Jövő Nemzedékek Országgyűlési biztosával; a felelős kommunikáció kérdéskörét pedig a médiaszereplőkön túl egy újságíró, egy fogyasztóvédő és egy pszichológus járja körül. 2011 az Európai Önkéntesség Éve, így az önkéntesség témájában is elmélyülhetnek a jelenlévők a legek díjátadó (legjobb kiállítók, legjobb sörösdobozból készült képek) előtt. Este két pályázat – a hello holnap! Sajtódíj és az FN4 kreatív pályázat – díjait is átadják, közben és utána pedig az Anselmo Crew és a Brains zenekarok gondoskodnak a hangulatról hajnalig az afterpartyn.

Sokszínű fenntarthatósági programjai összefogására 2010 végén a Magyar Telekom elindította a hello holnap! kezdeményezést, amely a vállalat munkatársai mellett önkénteseket, beszállítókat is elér. A kezdeményezés keretei között hirdette meg a Telekom a hello holnap! Sajtódíjat, és rendezi meg a Fenntarthatósági Napot is. A negyedszerre megrendezett fesztiválkonferenciához együttműködő partnerként csatlakozott a Kultúrpart és a Millenáris is.

16
jún/2011

Egymilliós fenntarthatósági sajtódíj a Telekomtól

Díjat hozott létre a magyar sajtó munkatársai részére a Magyar Telekom. A Hello holnap! Sajtódíj célja a fenntarthatósági témákra nyitott és azokat rendszeresen feldolgozó újságírók, riporterek motiválása. Az újságírók a fenntartható fogyasztás, esélyegyenlőség, szegénység, környezetvédelem, önkéntesség és klímaváltozás témáiban küldhetnek pályaműveket.

A nyertes pályázatot tíztagú zsűri – a Magyar Telekom (MT) és a Fenntarthatósági Médiaklub képviselői – választja ki. Készítője veheti át a nettó egymillió forintos díjat és az elismerő oklevelet a 4. Fenntarthatósági Napon, szeptember 24-én a budapesti Millenáris parkban. A pályázatra 2010. szeptember 1.  és 2011. augusztus 1. között a nyomtatott és az online sajtóban, valamint blogfelületen megjelent cikkel, vagy televízióban, rádióban elhangzott adással lehet jelentkezni.

Középen Novák Péter színész, énekes, szövegíró, a hello holnap! arca

A díj létrehozását elsősorban az indokolta, hogy sokak fejében élnek kérdések a fenntarthatósággal kapcsolatban, hogy milyen lesz a jövő, milyen lépésekre van szükség a fenntartható fejlődés érdekében. Sok múlik a médián, az újságírók felelősségvállalásán - közölte a kezdeményezésről a MT. A pályázati kiírás és további információ a díjjal kapcsolatban a helloholnap.hu www.helloholnap.hu weboldalon olvasható.

"A magyar lakosság alig 5 százaléka hallott a fenntartható fejlődés fogalmáról egy országos felmérés szerint. Ha ez az arány megnő a hello holnap! kezdeményezés révén, akkor már eredményes a munkánk" - mondta a díj létrehozását bejelentő sajtótájékoztatón Liptai Gabriella, a MT leköszönő marketingkommunikációs ágazatvezetője. A vállalat 2010 végén indította el ezt a kezdeményezést, amely a cég társadalmi felelősségvállalási, gyakornoki és esélyegyenlőségi programját, adományozási tevékenységét, továbbá különböző innovációit fogja át. A fenntarthatósági program része az is, hogy 2015-re 20 százalékkal tervezi mérsékelni szén-dioxid-kibocsátását a cégcsoport 2004-hez viszonyítva - mondta el Szomolányi Katalin, a MT fenntarthatósági osztályvezetője.

E program része a Fenntarthatósági Médiaklub is, melynek tagja a kezdeményező vállalaton kívül az Axel Springer, a CEMP csoport (Index, Portfolio, InfoRádió), a Class FM, az Est Media, a Metropol, az [origo], az RTL Klub, a Sanoma és a TV2. A klubtag médiacégek vállalták, hogy minél szélesebb körben beszámolnak felületeiken a fenntarthatóságról egyszerű, közérthető formában, konkrét, gyakorlati példákon keresztül.

A Postr kiadója az Origo Zrt., a Magyar Telekom Csoport tagvállalata.

24
jan/2011

Alig hajlandó költeni a környezetvédelemre Magyarország

A GKI Gazdaságkutató Zrt. elkészítette a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2010 című kiadványt. A nemzetközi összehasonlítás alapján Magyarország jelenleg több mutató esetében is az EU középmezőnyében helyezkedik el.

A vállalkozások több mint felénél gyakorlatilag elvárásként sem jelenik a környezetvédelem iránti elkötelezettség. A vállalkozások kétharmada nem rendelkezik semmilyen környezetvédelmi irányítási rendszerrel. A vállalkozások tényleges elkötelezettségét és felelősségvállalását a környezetük iránt az önkéntes környezeti költségek mutatják. Ilyen költségeket a Magyarországon működő vállalkozások 7,2%-a vállal fel.

A lakossági környezettudatosság meglehetősen magas szintet ér el - legalábbis az önmagunkról alkotott vélemény alapján. A válaszadók több mint 60%-a nagyon fontosnak, de további mintegy negyede is fontosnak tartja a környezet védelmét. A lakosság többségében úgy véli, az emberi tevékenység pusztítólag hat a földi életre, és meglehetősen kritikusan (pazarlónak) ítéli meg fogyasztási szokásait. A lakosság megítélése szerint jelenleg a legproblémásabb terület a szennyvizek megfelelő kezelése és tisztítása, valamint a hulladékok kezelése és ártalmatlanítása.

Ezzel együtt a drágább (pénzbeni hátránnyal járó), de „valódi” környezettudatosságra utaló „viselkedés” már jóval kevesebbekre jellemző. A háztartások szintjén már jelentős megtakarításra, fogyasztáscsökkenésre nem lehet számítani a GKI által a kutatásban mért rezsi-típusú kiadások és a közlekedés terén.

 

Alig hajlandó költeni a környezettudatosságra Magyarország
A vállalkozások több mint felénél gyakorlatilag elvárásként sem jelenik a környezetvédelem iránti elkötelezettség. A vállalkozások kétharmada nem rendelkezik semmilyen környezetvédelmi irányítási rendszerrel. A vállalkozások tényleges elkötelezettségét és felelősségvállalását a környezetük iránt az önkéntes környezeti költségek mutatják. Ilyen költségeket a Magyarországon működő vállalkozások 7,2%-a vállal fel.
A lakossági környezettudatosság meglehetősen magas szintet ér el - legalábbis az önmagunkról alkotott vélemény alapján. A válaszadók több mint 60%-a nagyon fontosnak, de további mintegy negyede is fontosnak tartja a környezet védelmét. A lakosság többségében úgy véli, az emberi tevékenység pusztítólag hat a földi életre, és meglehetősen kritikusan (pazarlónak) ítéli meg fogyasztási szokásait. A lakosság megítélése szerint jelenleg a legproblémásabb terület a szennyvizek megfelelő kezelése és tisztítása, valamint a hulladékok kezelése és ártalmatlanítása.
Ezzel együtt a drágább (pénzbeni hátránnyal járó), de „valódi” környezettudatosságra utaló „viselkedés” már jóval kevesebbekre jellemző. A háztartások szintjén már jelentős megtakarításra, fogyasztáscsökkenésre nem lehet számítani a GKI által a kutatásban mért rezsi-típusú kiadások és a közlekedés terénA vállalkozások több mint felénél gyakorlatilag elvárásként sem jelenik a környezetvédelem iránti elkötelezettség. A vállalkozások kétharmada nem rendelkezik semmilyen környezetvédelmi irányítási rendszerrel. A vállalkozások tényleges elkötelezettségét és felelősségvállalását a környezetük iránt az önkéntes környezeti költségek mutatják. Ilyen költségeket a Magyarországon működő vállalkozások 7,2%-a vállal fel.A lakossági környezettudatosság meglehetősen magas szintet ér el - legalábbis az önmagunkról alkotott vélemény alapján. A válaszadók több mint 60%-a nagyon fontosnak, de további mintegy negyede is fontosnak tartja a környezet védelmét. A lakosság többségében úgy véli, az emberi tevékenység pusztítólag hat a földi életre, és meglehetősen kritikusan (pazarlónak) ítéli meg fogyasztási szokásait. A lakosság megítélése szerint jelenleg a legproblémásabb terület a szennyvizek megfelelő kezelése és tisztítása, valamint a hulladékok kezelése és ártalmatlanítása.

A Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2010 teljes egészében itt ingyenesen letölthető.

További információ és forrás: greenfo.hu

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz.