14
aug/2014

Ön mitől függ? Pályázat a 7. Fenntarthatósági Napra

Ön miben kreatív? Filmforgatás, fotózás, festés, flashmob vagy zene? A Telekom hetedszerre rendezi meg a Fenntarthatósági Napot 2014 szeptemberében. Erre hirdet kreatív pályázatot a cég, téma: a függés.

Hogyan jelenik meg a függés az életünkben? Munka-, társ-, eszköz-, szer-, adrenalin, edzésfüggőség? A pályázat témája bármi lehet, amit túlzásba lehet vinni valami más rovására.

Mindennek van köze a fenntarthatósághoz: a harmónia akár szociális, környezeti vagy üzleti oldalon borul, az hosszútávon nyilván nem működőképes. A pályázatra dalok, egy-három perces rövidfilmeket, rajzokat, festményeket, fotókat stb. lehet küldeni, amelyekkel Sony Xperia táblagépeket lehet nyerni – részletek a FN7 pályázati kiírásában itt.

Zsűritagok:

  • Novák Péter, zenész, táncos, koreográfus, az FN-ek házigazdája
  • Rohonyi Gábor, rendező
  • Szegedi Csaba, kolorista, a MOME tanára
  • Szomolányi Katalin, a Fenntarthatósági Napok főszervezője


Milyen munkákat várnak?

  • Amit nem: elcsépelt, agyon hangoztatott témákat (mint pl. szelektív hulladékgyűjtés).
  • Amit igen: újdonság, innováció, ötletesség, akár humor.


Pályamunkák leadása – töltse fel, küldje be, hozza el!

Szeptember 1-ig: töltse fel pályamunkáját a netre (YouTube, Videa, Flickr…) és küldje be a linket, vagy ha nem kell feltölteni, akkor magát a művet a palyazat@fenntarthatonap.hu címre.

28
jan/2014

Ön meddig bírná a picike Független Utazótérben?

Elég egy átlagos autó a guruló ház elvontatásához. Olyan, mint egy dióhéj, csak kicsit nagyobb, amerikai egyetemisták építették. A kontraszt akkor érvényesül igazán, ha figyelembe vesszük, hogy egy amerikai átlaglakás 240 négyzetméteren terül el:


Tudna élni egy mindössze 6,5 négyzetméteres házban, cserébe nem kellene fizetnie sem az áramért, sem a fűtésért, sem a csatornázásért? A kérdésre igennel válaszolnak a vermonti (Egyesült Államok) Green Mountain College ökológiai designt hallgató diákjai. Tizenhat hallgató olyan autonóm házat épített, amely utánfutóként egy átlagos autóval is vontatható. A félbevágott dióra emlékeztető, áramvonalas házra 120 wattos napelemrendszert telepítettek. Mosdani a saját esővízgyűjtő rendszer segítségével, vécézni pedig komposztáló toaletten lehet.

A szerkezetet nem is háznak, hanem Optimális Független Utazótérnek (Optimal Traveling Independent Space) hívják. Lucas Brown, az ökodesing szak tanára szerint a huszonéves diákok számára kevésbé vonzó kilátás lakáshitelt felvenni rögtön az egyetemi éveik után, és nem ragaszkodnak szüleik belvárosban dolgozom-kertvárosban lakom életstílusához. Saját lakásra vágynak, még ha az nagyon is kicsi, olyanra, amelyre alig kell költeni, és nem akarnak sok tárgyat maguk körül. Vagyis változóban vannak az ingatlannal kapcsolatos elvárások – mondta Brown a Treehugger blognak.

Korábbi posztunkat itt olvashatja a guruló miniházakról.

20
szept/2013

Mentés másként – 6. fenntarthatósági nap a Magyar Telekomtól

A társadalom labilis, a környezet szennyezett, a gazdaság válságos. Akar róla beszélni? Mi akarunk: szeptember 28-án a Millenárison.

Szeptember 28-án hatszorra rendez fenntarthatósági napot a Magyar Telekom. A fesztivál-konferencia napközben hagyományosan a Föld állapotára, az aktuális világképre s benne a magunk szerepére, helyzetére, lehetőségeire világít rá izgalmas diskurzusokon és kiállításon keresztül. Este díjátadó és koncert.

Novák Péter, a rendezvény örökös házigazdája délelőtt11 órakor nyitja a Millenáris Teátrum kapuját Budapesten. Szó lesz egyebek mellett arról, hogy a különböző generációk hogyan értsék meg egymást, meddig nyújtózkodhat a fogyasztói társadalom, milyen arányban befolyásolják zöld-tényezők a vásárlói döntéseket, merre tart az innováció, milyen éghajlat vár ránk a jövőben, hogyan és mitől működhetnek a kisközösségek, és mi lesz azokkal, akiket mindez nem érdekel…

Az első, külső színpadi program arról szól a szülőknek, hogy milyen hatással van a médiafogyasztás a gyerekek értelmi és érzelmi fejlődésére. A beszélgetőtársak többek között: Kádár Annamária gyermekpszichológus, (a Mesepszichológia könyv szerzője), mellett Gyurkó Szilvia, az UNICEF Magyar Bizottságának emberjogi igazgatója, Ujvári Judit, a Mobilsuli Egyesület képviselője, és a Disney csatorna képviselője. Aki kérdez: a Fenntarthatósági Média Klub képviseletében Barabás Éva (RTL Klub).

A Fenntarthatósági Médiaklubot Németh Lajos meteorológus képviseli a környezeti szekcióban. A társadalmi, gazdasági szekcióbeszélgetések vendégei között a legkülönbözőbb érdekek képviselőit köszönthetjük: tudós, szociológust, pszichológust, meteorológust, építészt, reklámszakembert és elkötelezett civilt. Helyzetet elemeznek, jövőt vizionálnak és megoldásokat, lehetőségeket kínálnak a szemlélet- és életmódváltásra.

A Millenáris parkban kiállított standsoron bemutatkozik alternatív energiás, rongyokból divatos, drog prevenciós, zöldboltos, kartonból játékos, környezetbarát csomagolóanyagos és egy bringa ambulanciás, aki  a helyszínen is szolgáltat.

Este 20 órától a korábban kiír pályázatok díjátadója és optimista afterparty zárja az estét. A koncerten fellép Nemjuci és a Random Trip most éppen Krsával, Barabás Lőrinccel és a „parazolos” Ivánnal.

A Magyar Telekom 1996 óta foglalkozik a működéséből adódó környezetvédelmi kérdésekkel, a hazai vállalatok közül 2000-ben az elsők között hozott létre külön környezetvédelmi, majd a fenntarthatósági szervezetet, amely a vállalat felelős működési folyamatait, fenntarthatósági törekvéseit koordinálja. A vállalat tíz évvel ezelőtt adta ki első környezetvédelmi, majd a további években fenntarthatósági jelentését. A Telekom hatodik éve gazdája a rendezvénynek.

A Postr-t működtető Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. kizárólagos tulajdonosa
a Magyar Telekom Nyrt.

27
jún/2012

Így készül a barkács-légkondi

A jéghűtés elvén alapul az a saját kezűleg összeszerelhető légkondicionáló, amelyhez elegendő egy vödör, egy kisventilátor, némi alumíniumcső és -lemez, legfőképpen pedig sok jég. A letölthető képes útmutató alapján bárki megépítheti mintegy tízezer forintból.

Már az indiai kormány pénzügyi támogatását is elnyerte az a nyugalmazott újságíró, aki bármiféle mérnöki előképzettség nélkül ötletes légkondicionáló készüléket szerkesztett, amely a rekkenő indiai hőségben is 8-10 Celsius-fokkal mérsékli az adott helyiség hőmérsékletét. Már kínai gyártó is érdeklődik a találmány iránt, de a 82 éves M. B. Lal (az alábbi fotón) nem kíván nyerészkedni ezzel, és nem kér rá szabadalmi oltalmat.

Az átlagos 2,6 kW teljesítményű légkondicionáló készülékhez képest a jégklíma óránként 15 wattot fogyaszt, valamint 1,5-3 kilogramm jeget. A nappal elolvadó hűtővizet éjszaka újra lefagyaszthatjuk, ami lényegében nulla pluszköltséget jelent, hiszen a hűtő-fagyasztó amúgy is üzemel. A többi hozzávaló olcsón beszerezhető, mint az a letölhető dokumentációból is látszik.  

A szükséges alkatrészek

  • 1 db. 40-60 cm magas, 30 cm átmérőjű fedeles műanyag vödör (kb. 2000 Ft)
  • 2 db. 3,5 m hosszú, 20 mm átmérőjű alumínium cső  (kb. 3000 Ft)
  • 1 db. 30 cm átmérőjű alumínium tálca (vagy lemezből vágott korong) (kb. 500 Ft)
  • 1 db. 35-38 cm átmérőjű alumínium tálca (vagy lemezből vágott korong) (kb. 600 Ft)
  • 1,2 m hosszú 60 cm széles hidegen hengerelt vékony alumínium lemez (bontásból)
  • 1,2 m hosszú 30 cm széles polikarbonát lap (bontásból)
  • 10 cm átmérőjű elszívó ventilátor (15W, kb. 2700 Ft)
  • Maradék kábel, sziloplaszt, szigetelőanyag (kb. 1000 Ft)


Így készül

  1. 20 cm-re a vödör aljától vágjunk egy 2,5 x 5 cm-s légbeömlő nyílást. Az ellentétes oldalon is vágjuk egy lyukat, és szereljük be a ventilátort.
  2. 5 cm-re a vödör aljától szigetelve illesszünk be egy leengedő csapot. Állítsuk a vödröt egy sámlira, hogy a csap alá odaférjen egy vízgyűjtő edény.
  3. Illesszünk a vödör falához körbe egy 30 cm széles, 90 cm hosszú alulemezt: ez továbbítja az olvadékvíz hidegét a felső légkeringető részbe. A lemez felfelé kilóg a vödörből.
  4. A kilógó alulemez körül hajlítsuk körbe, henger alakúra a polikarbonát lapot, amely összefogja és szigeteli is az alulemezt. 
  5. Fúrjunk lyukat a kisebbik alutálcába, és helyezzük a vödörbe. Ez két részre osztja a belső teret, az alsó rész lesz a vízgyűjtő, ahová a lyukon keresztül lecsöpög az olvadékvíz (ebbe beleér az előbbi lemez).
  6. Vágjuk rövid szakaszokra az egyik alucsövet, és helyezzük a darabokat a tálcára úgy, hogy a csövek egyik vége a légbeömlő nyílás, a másik vége pedig a ventilátor nyílása felé nézzen.
  7. Alakítsunk ki távtartókat a vödör belső falán, hogy a második alulemez ne érintkezzen a vödörrel. 
  8. A csövekre merőlegesen helyezzük be a másik csőből vágott darabokat, és köröttük alakítsunk henger formára egy 30 cm széles alulemezt, amely a csövek végéhez irányítja a levegőt. Igazítsuk úgy el, hogy a ventilátor által beszívott levegő ne a vödör fala mentén egyenesen a légbeömlő nyílástól érkezzen, hanem haladjon át az alucsöveken.
  9. Töltsük fel a vödröt jéggel.
  10. Tegyük rá a nagyobbik tálcát, amely a henger formára hajlított polikarbonát lap mentén lezárja az alulemezzel kiegészített vödör tetejét, így a ventilátor nem kap onnan levegőt. Az egész tetejére tegyük fel a vödör saját tetejét a még biztosabb lezárás érdekében.
  11. A ventilátor kimenetére rögzítsünk egy 20 cm hosszú PVC-csövet, amely a hideg levegőt irányítja.


Kapcsoljuk be a készüléket. Ha jól működik, rögzítsük az alumíniumlemezeket és -tálcákat sziloplaszttal, majd 24 óra száradás után máris üzemképes a jégklíma. A jeget a higiénia kedvéért rendszeresen cserélni és a berendezést tisztítani szükséges.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

26
jún/2012

Ne dobja ki, ingyen megjavítjuk! Forradalmi javító mozgalom Hollandiából

A kishibás háztartási eszközöktől a ruhaneműig mindent megreparálnak a holland Repair Café közösségi mozgalom tagjai, akik között sok nyugdíjas és munkanélküli is van.

Lyukas cipő, vízköves vasaló, foghíjas cipzár, szenes kenyérpirító – a márkaszervizek nem mindig foglalkoznak a kis értékű tárgyakkal, sőt, vannak olyan régebbi eszközök, amelyekhez a mai szerelők már nem is értenek. Ezeket a dolgokat pazarlás volna a kukába dobni (sokaknak ez lelkiismeret-furdalást is okoz), hiszen félórás javítással-tisztítással újra működőképessé tehetők. De hol?

Hollandiában két és fél esztendővel ezelőtt pattant ki a Repair Café, azaz Javító Kávézó mozgalom ötlete Martine Postma újságíró fejéből, aki második gyermeke születése után kezdett érdeklődni a fenntartható életstílus iránt – nemcsak írni akart róla, hanem tenni is valamit érte. Ma már Hollandia-szerte harminc Repair Café üzemel, heti vagy havi rendszerességgel a legkülönfélébb helyeken: kávézóban, tornateremben, művelődési házban, ahol felállítható egy nagyobb munkaasztal, és van hely akár egy mosógép szétszereléséhez is.

Az elromlott tárgyak tulajdonosai választhatnak, hogy a rendelkezésre álló felszerelésekkel maguk javítják ki a hibát, vagy az önkéntes szakember segítségét kérik. Ilyenkor segédkezhetnek a javításban, hogy legközelebb önállóan végezhessék. De ha csak üres óráikat szeretnék elütni kellemes társaságban egy csésze tea vagy kávé mellett, arra is van lehetőség.

„Önkéntes szakembereink többsége negyven éven felüli – mondta Martine Postma az [origo]-nak. – Van köztük nyugdíjas, munkanélküli, de magánvállalkozó mester is, aki alkalmanként néhány órás munkával szeretne segíteni a közösségnek”. Ők azok, teszi hozzá Postma, akik a modern fogyasztói társadalomban gyakran a pálya szélére kerülnek, ám a javító kávézókban valóságos hősként tisztelik őket. „Számára a foglalkozásuk egyszersmind a hobbijuk, tehát a javító kávézóban olyasmivel foglalkoznak, amit amúgy is nagyon élveznek, de itt hatalmas erkölcsi elismerést kapnak érte.”

A látogatók számára szintén hasznot hoz a Repair Café, és nem csupán anyagi értelemben. „Megindító történetek keringenek olyanokról, akik régóta vártak arra, hogy a szívüknek kedves, például a szüleiktől örökölt csecsebecsét valaki végre rendbe hozza” – mondja Postma. Mivel a látogatók zömmel környékbeliek, vagy az adott városrész lakosai, az önkéntes szakemberek új kapcsolati hálót építhetnek ki általuk.

Az alapítvány működéséhez eddig 123 millió forintnyi adomány érkezett magánszemélyektől, szervezetektől, de még a holland kormánytól is. A mozgalom tovább terebélyesedik, a Repair Café honlapján mindenkinek támogatást nyújtanak saját klub indításához. Az ötletet átvették az Egyesült Államoktól kezdve már Franciaországon, Németországon, Belgiumon, Lengyelországon és Ukrajnán át egészen Dél-Afrikáig és Ausztráliáig.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

18
jún/2012

Mi a környezetbarátabb, a fagylalt vagy a jégkrém?

Egy watt áram sem kell a jövő napenergiás, NASA-technológiás hűtőgépéhez. Melyik nyári édesség ártalmas a környezetre?

A tejnél tizennégyszer több energiát igényel a jégkrém előállítása, mert a gyártás, szállítás, tárolás, értékesítés során végig erősen hűteni kell. A környezetterhelés csökkentésében az űrtechnológia segíthet, de a fogyasztók is sokat tehetnek tudatos választással.

A tejfeldolgozás világszerte fontos iparág, energetikai szempontból is. Az Egyesült Államokban kilencven milliárd dollárnyi terméket állít elő (ez az élelmiszeripar termelésének 15 százaléka), 134 ezer embernek ad munkát – és közben csak elektromos energiára több mint hétszázmillió dollárt fordít.

Amerikában a tejipar áramszámlája 1998 és 2008 között 46 százalékkal nőtt. Az előállított jégkrém és fagyasztott desszert értéke 8,8 milliárd dollár, azaz a teljes termelés kilenc százaléka, de az energiaigénye ennél magasabb: 13 százalék, azaz mintegy 95 millió dollár. A szárított tejsavó és a sajt után a jégkrém előállítása igényli a legtöbb energiát. De az előállítás energiaszámlájához hozzáadódik a hűtőkamionok fokozott üzemanyag-fogyasztása, valamint a raktárak fagyasztóinak és az eladóhelyek hűtőpultjainak áramigénye.

Az áramszámla csökkentésének több módja lehetséges: a zöld energiaforrások kiaknázása, vagy az energiatakarékos készülékekre és szállítójárművekre való áttérés, új típusú termékek kifejlesztése. A világ legnagyobb jégkrémgyártója, az Unilever például a hűtést nem igénylő jégkrém receptjén dolgozik: ezt a terméket elegendő az otthoni fagyasztóba betenni, és rövidesen tökéletes jégkrémmé szilárdul. (Más kérdés, hogy ezzel az energiafelhasználás egy részét a fogyasztóra hárítja át a cég.)

Az élelmiszeripari multi, az Unilever 2020-ig felére akarja csökkenteni a környezetterhelését. Veszprémben nemrég átadott hűtőháza 10 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki az olyan fejlesztések miatt, mint a fokozott hőszigetelés, a csapadék hűtővízként való alkalmazása, de a fagyasztógépek által termelt hulladékhőt is felhasználják az irodák fűtésére és használati meleg víz előállítására.

A Nestlé is az energiahatékonyság növelésén fáradozik. Az olaszországi Ferentinóban tavaly átadott jégkrémüzemében évente 26 ezer tonna édesség készül. Az ehhez szükséges elektromos áram 14 százalékát (ami egyenértékű 750 családi ház éves energiafogyasztásával) napenergia hasznosítással állítják elő.

Így fogunk áram nélkül hűteni

„A jövő az elektromos energiát nem igénylő hűtőtechnológiáé – mondta az [origo] kérdésére Dr. Tóth Gergely, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémia Intézetének docense. – Az a szerencsénk, hogy főleg akkor nagy a hűtési igény, amikor erősen süt a nap.” A jövő hűtőházában a napenergia révén ugyanis megvalósítható lesz a nulla elektromos energiafogyasztás. Igaz, az ehhez szükséges kezdeti beruházás kétszerese-háromszorosa a hagyományos kompresszoros technológiának.

A napenergia legegyszerűbb hasznosítása a napkollektor, amellyel meleg vizet állíthatunk elő: ezt azután hűtésre használhatjuk, méghozzá többféle módon is, az efféle megoldásokat nevezik szolárhűtésnek. Ezek egyike az abszorpciós technológia, amely ipari méretben is megvalósult már a budaörsi Tesco áruház tetején, ahol az ezer négyzetméteres napkollektorral 250 kilowatt teljesítményű hűtőszekrényt tudnak kiváltani (egy háztartási hűtő teljesítménye nem éri el az 1 kilowattot).

Itt a zárt rendszerben lévő ammónia felhevítve gázzá alakul, majd a kondenzátor bordáin kicsapódik, és továbbcsorog a párologtató egységbe. Párolgás közben hőt von el a környezetétől, és ezáltal jön létre a hűtő hatás. A rendszerben lévő víz elnyeli az ammóniát, amelyet a napkollektor hőjével kiforralható a vízből, és újra felhasználható. A teljes párologtató-keringető folyamathoz ingyenes napenergia használható, de maga a berendezés körülbelül háromszoros beruházási költséggel jár egyelőre.

Hanghűtés a NASA-tól

Az adszorpciós technológia hasonlóképpen párologtatással hűt, és a gőztérből szintén el kell tüntetni a vizet, hogy ne álljon le a párologtatás. Az elvezetéshez szilika-gélt használnak, amely magába szívja a vizet, majd azt a napkollektoros meleg vízzel elpárologtatják, így keltenek hűtő hatást. A víz lecsapódik, visszakerül a párologtatóba, és kezdődik a folyamat elölről. „A víz keringetéséhez kell egy kis kompresszor, de annak energiafogyasztása százada a hagyományos készülékekének” - mondja Tóth Gergely.

A termoakusztikus hűtést a NASA fejlesztette ki a mélyűri szondák energiaellátásához, de az Unilever is kísérletezik ezzel. „A működés elve, hogy ha egy levegővel átfújt csőbe beleteszünk egy szitát, amit melegítünk, akkor a cső hangosan megszólal, azaz a hőből képeztünk hangot. Ezzel úgy tudunk hűteni, hogy a hanghullám energiájával képezünk hőkülönbséget, azaz egy hanggal meghajtott hőerőgépet hozunk létre” - mondja Tóth Gergely. Az úgynevezett Rijke-csőben a napkollektor hőjével képezett hang felfelé halad a felül zárt függőleges csőben, aminek hatására a cső teteje több fokkal melegebbé válik, mint az alja – vagyis ott hűtés lép föl.

„Ez a három technológia sikerrel kiszoríthatja a csak árammal meghajtható kompressziós technológiát. Míg a fűtést nehéz környezetbarát módon megoldani, addig a hűtés a napsütés bevonásával nagyságrendekkel kevesebb energiával megoldható” -foglalja össze Tóth Gergely.

A fagylalt a környezetbarát édesség

Mit tehet a fogyasztó? A jégkrém és a fagylalt előállításának költségeire nincs befolyása, de a szállításéra igen. A környezettudatos vásárló próbáljon meg olyan jégkrémet vásárolni, amit a lakóhelye legfeljebb 100 kilométeres körzetében állítottak elő. Ha már megvette, és hazavitte a jégkrémet, ne tárolja az energiazabáló fagyasztóban hetekig (esetleg „biztos, ami biztos” alapon szükségtelenül túlhűtve), hanem fogyassza el minél hamarabb.

Végső soron érdemes elgondolkodnia azon, hogy ha már a hőségben fagyasztott finomságra vágyik, akkor inkább a szomszéd cukrászda helyben készített fagylaltját válassza. Még ha ennek gyártása energiaigényes is, nincs sem szállítási, sem tárolási költsége, hiszen csak napi termelés folyik. Az eldobott csomagolással sem növeli a hulladék mennyiségét, hiszen a tölcsért megeheti, ha meg üvegtányérba kéri, akkor az elmosogatva újra használható. Legfőképpen pedig hozzájárul helyi munkahelyek megőrzéséhez.

Mivel hűtik majd a japán jégkrémet?
Japánban a következő hónapokban jégkrém-válság várható. Az egyébként is temérdek elektromos energiát fogyasztó országban az atomerőművek lekapcsolásával az ország áramtermelő kapacitása 30 százalékkal csökkent. Az általános áramkorlátozás jegyében korlátozzák a légkondicionáló berendezések használatát is, ami viszont fokozhatja a hűtött édességek iránti keresletet – holott azokat is csak fokozott energiaigénnyel lehet előállítani. Egyelőre az iparági szakértők sem tudják megjósolni, hogy mit hoz ez a furcsa helyzet.


Hiver't-Klokner Zsuzsanna

08
márc/2012

A tíz legjobb zöld reklám

A környezetvédelem szó hallatán a legtöbb embernek azonnal bűntudata támad, ami elég rossz indítás ahhoz, hogy utána hajlandóak legyünk megvenni a reklámozott zöld terméket vagy szolgáltatást. Szájbarágás vagy lelkizés helyett vannak más módszerek is a fogyasztók meghódítására. És tessék!

Greenpeace (ügynökség: Escape Partners)

A környezetvédő szervezet a 16-24 év közötti férfiakat célozta meg a viccesnek szánt filmecskével. Az egyszerű módszerek is hatásosak lehetnek a klímaváltozással vívott harcban - indokolta a forgatókönyvet a szervezet kreatív csoportjának vezetője.


Chipotle (CAA)

A Grammy-díj átadása óta fél Amerika a 79 éves Willie Nelsonról beszél, aki úgymond „ellopta a show-t” a díjátadón levetített The Sienctist című Coldplay-dal unplugged feldolgozásával, amit a Chipotle mexikói étteremlánc reklámfilmjéhez készített. Nelson - akinek saját biodízelmárkája is van - évek óta minden fórumon az amerikai mezőgazdasági kistermelők mellett emeli fel hangját, a 26 esztendeje majdnem minden évben megrendezett Farm Aid segélykoncertek fáradhatatlan szervezője.

A dal refrénje: „I”m going back to the start” („visszatérek a kezdethez”) arra utal, hogy az étteremlánc törekszik a kisüzemi módszerekkel előállított alapanyagok fölhasználására, a helyi gazdák támogatására. Az iTunes netes zeneboltból a dal 99 centért letölthető, ebből 60 cent jut az étteremlánc gazdákat segítő alapítványának.


Nissan LEAF (TBWA/Chiat/Day)


Napról-napra olvadó, fogyatkozó birodalmát látva egy magányos jegesmedve elindul, hogy kifejezze háláját annak, aki segíteni próbál rajta. „Innováció mindenkinek” szól a világ első nagyszériában előállított, nulla károsanyag-kibocsátású elektromos autójának szlogenje. Nehéz eldönteni, hogy az idomítás magasiskolájának vagyunk-e szemtanúi, avagy ügyes filmes trükk a Leaf-gazda ölelgetése, de bejön: mindenki kedveli a jegesmedvéket.


Miljøagentene környezetvédelmi ügynökség (Saatchi & Saatchi Norway)

A norvég szervezet gyermekeket ismertet meg a környezetvédelem alapjaival és a környezettudatos viselkedéssel, elvégre az ő jövőjük forog kockán. A klipben látható kisfiú azon kapja apukája egyik barátját, hogy vadonatúj terepjárójával megpróbálja lenyűgözni a haverokat.


Conservation International (BBDO)

Harrison Ford, az igazi férfi rezzenéstelen arccal tűri a rettenetes kínt, csak hogy nyomatékot adjon a film üzenetének. Az esőerdők kiirtásával és fölégetésével rengeteg szén-dioxid kerül a levegőbe, hangzik el a nemzetközi környezetvédő szervezet, a CI számára készített szpotban. Ha ott kidöntenek egy fát, az itt fáj – méghozzá nagyon. (A film itt látható.)


IBM (Ogilvy & Mather)

A főnök nem sokat ad a „zöld” szempontokra, és bár szeretné, ha a vásárlóknak jó benyomásuk lenne a cégről, de miért is írja alá ezt az energiahatékonysági tervet? Hát mert ezzel az évi 18 millió dollárra rúgó áramszámla negyven százalékát lehet megtakarítani, közli a fiatal kolléganő, és fölcsendülhet az Óz a nagy varázsló dalocskája. (A film itt látható.)


Planet Green TV Network (Amalgamated)

A fegyencek a Planet Green környezetvédelmi tévécsatorna egyik műsorában látták, hogyan lehet a különféle ócska tárgyakat újrahasznosítani. Legmenőbb a „helyi forrásból” származó holmi, mint a... (A sorozatban készült még több epizód, érdemes rájuk keresni.)


Epuron (Nordpol)

„Soha nem értettek meg, mindenkit csak idegesítettem, nem értem, miért. Talán túl erős lehettem. Magányos voltam, bár idővel hozzászoktam. De aztán egy nap minden megváltozott” - mondja az eleinte kissé melankolikus Mr W, azaz Szél úr a klipben. A reklámfilmet egy szélfarmokat üzemeltetető német áramszolgáltató rendelte meg, a mű tíz díjat nyert nemzetközi reklámfilmes seregszemléken.


Environmental Defense Fund (Ogilvy & Mather)


Joshua Allen Harris street-artist nejlonzacskókból készített installációja a New York-i metróból kiáramló meleg levegőtől kelnek életre. A félmillió tagot számláló amerikai környezetvédő szervezet videójának üzenete: „Ride, Don’t Drive”, azaz mindenki utazzon inkább a tömegközlekedéssel. Felmérések szerint az amerikaiak többet költenek benzinre, mint élelmiszerre, pedig ha mindenki csak heti 15 kilométerrel kevesebbet használná az autóját, egy év alatt annyival lehetne csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, mint amennyit nyolcmillió otthon áramellátása érdekében az energiatermelők kibocsátanak.

Ez eddig kilenc. Ön szerint mi kerüljön be a TOP10 zöld reklám közé?

18
nov/2011

Kiszámolja az útvonalad szén-dioxid-lábnyomát a Google térképe

Aki a Google Chrome böngészőjét használja a keresőcég térképes-útvonaltervezős szolgáltatásához, olyan bővítményt tölthet le a szoftverhez, amely automatikusan kiszámolja: az adott útvonal bejárása mennyi szén-dioxid kibocsátásával jár. A becslés a Google Térkép (Maps) kezelőfelületén, a választott útvonal hossza után jelenik meg. A bővítmény azt is megmutatja, hogy mennyi fát kell elültetni ahhoz, hogy ellensúlyozni lehessen az üvegházhatású gáz kibocsátását, és ehhez mennyi időre van szükség. A bővítmény itt letölthető

 A kis szoftver fejlesztői szerint a becslés pontosítására érdemes megadni az autó szén-dioxid-kibocsátását. Ezt a bővítmény Bállítások oldalán lehet megtenni. Telepítés után egy kis földgömb ikon jelenik meg a böngésző címsorában, a beállításokat arra kattintva lehet elérni.

Hogy mennyi CO2-t bocsát ki a jármű, azt szinte minden gyártó megadja a típusleírásban, érdemes viszont felszorozni az ott megadott adatokat. Ennek oka, hogy az autók átlagfogyasztását (és így a kibocsátást) laboratóriumban mérik, kikapcsolt légkondicionálóval, rádióval, mozdulatlan kormánnyal, a légellenállást is elhagyva. Ezért a valóságban a fogyasztás akár 20-30 százalékkal is nagyobb a katalógusadatoknál. Érdemes figyelembe venni azt is, hogy városi útvonalról van-e szó vagy sem. Egyébként a bővítés fejlesztői azt ajánlják: aki teheti, járjon tömegközlekedéssel, biciklizzen vagy gyalogoljon, illetve ossza meg az autóját az azonos útvonalon közlekedő ismerősökkel.

10
nov/2011

Itt a magyar papírkoporsó

Magyarországon is készül már környezetbarát, újrahasznosított anyagból készült hullámlemez koporsó. A Rákóczifalván készült koporsókat speciális, hétrétegű kartonpapírból gyártják, lécmerevítéssel, és 180 kilogrammos teherbírásig vannak hitelesítve. A rákóczifalvi műhelyben háromféle típusú koporsó készül: hamvasztáshoz, önkormányzatoknak a szociális temetésekhez, valamint a normál; mind a három ugyanúgy használható, mint a hagyományos temetési kellékek.

Elsőként egy londoni designer, Hazel Selina tervezett kifejezetten környezetbarát, papírból készült koporsókat 2006-ban. A tervező a hagyományos formát is elvetette, mert elmondása szerint az már véglegesen összekapcsolódott a horror- és vámpírfilmek kelléktárával. Selina szerint Ecopodnak nevezett alkotásai szebbek, már csak azért is, mert többféle színben, többek között kékben is lehet kapni őket.

Dzsubák István fehér selyemmel borítja a papírkoporsó belsejét (MTI Fotó: Mészáros János)

Egy svéd biológus még egy lépéssel tovább ment: magát a temetés folyamatát tette környezetbarátabbá. Susanne Wiigh-Masak módszerével az elhunytat folyékony nitrogénben rendkívül hidegre hűtik, majd addig rázzák, míg teste kristályos porrá nem omlik. "A test szó szerint darabjaira esik szét, ha nagyon hidegbe kerül, és szerintem ez vonzó, tiszta módja a temetésnek" - mondta a kutató. A kristályporból azután kiszűrik a nehézfémeket (például a higanyt), majd a maradványokat eltemetik egy lebomló dobozban, például egy emlékparkban egy fa tövébe, hogy "a halott végül táplálja az életet". A hagyományos temetés után évtizedekbe telik, míg teljesen lebomlik egy test, míg a hidrogénhűtéses eljárással legfeljebb másfél év, míg eltűnnek a földi maradványok, illetve beépülnek az élet körforgásába.

05
nov/2011

Fahősökre lehet szavazni az Év Fája versenyen

Az Év Fája versenyben tizenkét fát juttatott tovább a 92 benevezettből az utolsó körbe a vetélkedőt kiíró Ökotárs Alapítvány szakmai zsűrije. A közönség szavazatai alapján dől el, hogy melyik fa nyeri el az Év Fája címet. Voksolni november 7-ig lehet ezen az oldalon. Az idei versenyben Hős Fát is lehetett jelölni, azaz valamilyen okból veszélyeztetett példányt, amelynek megmentéséért küzdöttek vagy küzdenek jelölői. A másodszorra megrendezett versenyen magánszemélyek, önkormányzatok és civil szervezetek nevezték be kedvenc fáikat. Egy-egy jelölés mögött néhol egy egész óvoda, iskola vagy egy-egy család több generációja áll.

A 2011-es döntőbe három hársfa, egy tölgyfa,egy eperfa, egy mocsári ciprus, egy vérbükk, egy fehér fűz, egy szürke nyár és egy fekete nyárfacsoport került. Közülük több már tavaly is megmérettette magát. A döntős fák mindegyike különleges valamiért: köztük van a ma ismert legnagyobb törzskerületű szürke nyár, sok száz éves famatuzsálemek és több kegyhelyként működő „képesfa”.

A tizenkét döntős:

  • Az öreg hársfa - Felsőmocsolád, Somogy megye
  • A dévaványai "Makkfa" - Dévaványa, Békés megye
  • Évszázadok tanúja - Nagylevelű hárs az ötvöskónyi Chernel-kastélyparkban - Ötvöskóny, Somogy megye
  • Miskolci mocsári ciprus - Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén megye
  • A tengődi Életfa - Tengőd, Somogy megye
  • A ságvári Képes-fa  - Ságvár, Börevári-rét, Somogy megye
  • A szőkedencsi 700 éves hársfa - Szőkedencs, Somogy megye
  • A vajali szürke nyárfa - Mór, Vajali nagyforrás dűlő, Fejér megye
  • A mezőhegyesi vérbükk - Mezőhegyes, Békés megye
  • Árvácska - Budapest
  • Mátramindszenti villám sújtotta öreg fűz  - Mátramindszent, Nógrád megye
  • Fekete nyárfacsoport a Tisza-parton -Tiszabercel, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

A nyertes fa egy speciális ápolásra, gondozásra feljogosító utalványt kap, amelyet a jelölők díjátadó ünnepség keretében vehetnek majd át. Az összeget a fa egészségét biztosító kezelésre, közvetlen környezetének rendbetételére - vagy ha ilyen intézkedésekre nincs szükség - ugyanazon településen őshonos csemeték ültetésére használhatják fel a fa környezetében élők.

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz.