30
márc/2016

Papírból készült a legjobb természetvédelmi animációs film

Két magyar, MOME-s hallgató animációs filmje hódít a nemzetközi filmfesztiválokon. Ringeisen Dávid és Ruska László a természeti környezetet papírvilágba bújtatva készítette el pár évvel ezelőtt a WWF Magyarország imázsfilmjét.

paper world animációs film természetvédelem WWF Magyarország

A film 2014. évi debütálása óta számos nemzetközi filmfesztivál díját nyerte el.

A papírtermészetbe helyezett origami hangulatú, papírállatokból álló animált film rendkívüli közelségbe hozza a természeti környezet mikrovilágát.

Az alkotókkal készült beszélgetésből kiderül, hogy kulcsfontosságú volt a filmben a papír szimbolikája... a papír sérülékenysége (gyűrődése, szakadása , szennyeződése) ideálisan képezi le az élővilág sérülékenységét.

paper world animációs film természetvédelem WWF Magyarország

A 2014-ben debütált vizsgafilm rangos nemzetközi filmfesztiválokon nyert díjakat. 

03
feb/2015

Mentik az Ó-Drávát: így éleszti fel a folyókat a WWF

A világ február másodikán ünnepelte a vizesélőhelyek világnapját. Az egészséges vizesélőhelyek nemcsak a változatos és gazdag élővilág szempontjából, de az ivóvíz miatt is nélkülözhetetlenek.

A WWF regionális kezdeményezésben 2025-ig kétmillió hektár vizesélőhely állapotának javítását tűzte ki célul, összesen hat ország területén, a Dunán és mellékfolyóin. Az első ütemben több mint 6600 hektárnyi érintett folyószakaszon kezdték meg az összehangolt munkát osztrák, bolgár, magyar, román, szerb és horvát természetvédelmi szakemberek.
 
„Vizeink állapotának javítása a tiszta ivóvíz, az árvizek elleni védekezés és a szélsőséges időjárási eseményekhez való alkalmazkodásnak egyik kulcsa. Ezeket az előnyöket viszont csak akkor élvezhetjük, ha nem tesszük tönkre a folyóinkat övező változatos élőhelyeket” – foglalta össze Gruber Tamás, a WWF Magyarország vizesélőhely-védelmi programvezetője.

Az Ó-Dráva

Hat ország, több ezer hektár
 
A Duna vízgyűjtőjén több mint 6600 hektár vizesélőhely helyreállításához kezdett hozzá az elmúlt évben a WWF a Coca-Cola Alapítvány támogatásával, összesen hat országban.  Az eredmények még a következő években fogják gazdagítani az érintett osztrák, bolgár, magyar, román, szerb és horvát folyószakaszokat. A helyreállítási munkálatok eredményeként javulni fog a környezeti egyensúly, a tiszta ivóvízhez való hozzáférés, az időjárási szélsőségekhez való alkalmazkodás, és az árhullámok elleni felkészültség. 

Ó-Dráva
 
A munka itthon a Barcs közelében található több mint 10 km hosszú Ó-Dráva vízellátásának javítását célozza. A ritkaságnak számító holtág és a partjai mentén lévő ártéri erdők helyreállítása, több mint 150 hektárt érint. Ezen a területen egy tavaly kezdődött (és összesen négy évig tartó) magyar-horvát együttműködés kereteiben dolgoznak a WWF Magyarország és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei.

Erre fókuszál a WWF vizesélőhely-védelemi programja
 
A Dunát és mellékfolyóit számos veszély fenyegeti a vízgyűjtő különböző országaiban. A hegyvidéki területeken a vízerőmű-építési tervek jelentik a legfőbb kockázatot a szabadon folyó vízfolyásokra nézve. Kiemelkedően fontos, hogy a víznek, mint megújuló energiaforrásnak a kiaknázása ne okozza a folyóvizek természetes állapotának összeomlását.

Romániában és Bulgáriában a WWF kampányt indított annak érdekében, hogy jelöljenek ki olyan folyószakaszokat, ahol nem jöhet szóba a vízerő hasznosítása. A fellépés eredménye, hogy EU forrásokat a jövőben nem, vagy szigorú feltételek mellett lehet kis vízerőművek építésére fordítani.
  
A Duna alsó szakaszain, Romániában és Bulgáriában a tokfélék illegális halászata okozza a folyó gazdag élővilágának elszegényedését. A hatóság szakemberei számára tartott tréningnek köszönhető, hogy az elmúlt időszakban 4 tonna illegálisan kihalászott tokféle húsát és 80 kg kaviárt lepleztek le az ellenőrzések során. A dinoszauruszok korából származó tokfélék fennmaradása érdekében kulcsfontosságú, hogy visszaszoruljon az illegális kifogások száma, és egyre inkább növekedjen a szaporodásra alkalmas élőhelyek nagysága.
 
Ugyanannyi vizet adnak vissza a természetnek, mint amennyit üdítőitalokra felhasználnak
 
A WWF és a Coca-Cola Company hét éves együttműködés keretében törekszik a Duna és mellékfolyói mentén található árterek és vizesélőhelyek helyreállítására Ausztria, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Romána és Bulgária területén. Célunk, hogy 2020 végéig 53 km2 vizesélőhelyet állítsunk vissza, amely 12 millió m3 (4800 olimpiai úszómedencényi) víz megtisztításával válik az emberek és a természet hasznára.

A Coca-Cola Alapítvány 4,4 millió dollár értékben támogatja az együttműködést. „Az Élő Duna program a Coca-Cola Alapítvány által támogatott legnagyobb európai program. A WWF-fel több, mint hét éve dolgozunk együtt vizesélőhelyek védelmén világszerte. Emellett 2020-ra vállaltuk, hogy ugyanannyi vizet adunk vissza a természetnek, mint amennyit italaink palackozásához felhasználunk” – mondta Pogány Éda, a Coca-Cola HBC cégcsoport fenntarthatósági kommunikációért felelős vezetője.

22
márc/2013

A túlfogyasztás ellen kapcsolják le a fényeket a Föld óráján

Óriásgyertya meggyújtásával kezdődik március 23-án 20 óra 30 perckor a Föld órája. Az világméretű eseményhez összesen hatvannégy magyarországi település csatlakozott. Az ünneplés Budapesten annak az óriásgyertyának a meggyújtásával kezdődik, amelyet a hazai szervező, a WWF Magyarország öntetett 1400 régi gyertya és viaszmaradvány begyűjtésével.

Így nézett ki Budapest a 2012-es Föld óráján

Szombat este egy órára lekapcsolják Budapest díszkivilágítását. A 19 órakor kezdődő ingyenes eseményen előbb Tóth Vera koncertezik a WestEnd City Center Millennium Tetőkertjében. A lekapcsolásban Cseh Laci, Kovacsics Anikó, Szalóki Ági és Fenyő Iván segédkezik, óriáskivetítőn lehet követni, ahogyan elalszanak a budai Vár, a Lánchíd és a Citadella fényei.

Az elsötétülés után Erőss Zsolt hegymászó gyújtja majd meg a WWF Föld órája 2013-as szimbólumát, az öt méter magas óriásgyertyát. A gyertya belsejében 24 méter kanócból összefont, hat méteres köteg található. Az ezt követő gyertyafényes buli során biciklivel működtetett DJ pult szolgáltatja a zenét, afrikai hangszereken játszó dobosok és tűzzsonglőrök szórakoztatják a látogatókat.

A Föld Órája egy világméretű önkéntes kezdeményezés, amely megpróbálja felhívni az emberek, vállalatok, intézmények, kormányok figyelmét a környezetszennyezés és a túlfogyasztás okozta problémákra. Az akció keretében arra kérik a résztvevőket, támogatókat, hogy minden év márciusának utolsó szombatján este világszerte kapcsolják le egy órára a fölösleges világítást és áramtalanítsák a különféle elektromos készülékeket. A 2011 óta az akció kiegészül egy másik felhívással is, melynek lényege, hogy tegyünk fogyasztás-csökkentési, környezetvédelmi fogadalmat az év többi napjára is.

19
márc/2013

Óriásgyertyát öntenek a Föld órájára

Összesen 1397 régi gyertyát és gyertyacsonkot gyűjtött össze a WWF Magyarország március 1-je és 17-e között, hogy a Föld Órája napjára kiönthesse az ország legnagyobb gyertyáját, amely öt méter magas lesz a tervek szerint.

A WWF Föld óráján a gyertyáké lesz a főszerep. A hivatalos lekapcsoló esemény március 23-án 19 órakor kezdődik Budapesten, a WestEnd City Center Millennium Tetőkertjén. Az esemény Tóth Vera élő koncertjével kezdődik, majd 20 óra 30 perckor Erőss Zsolt, Cseh Laci, Dukai Regina, Fenyő Iván, Kovacsics Anikó, Juhász Árpád és Szalóki Ági segítségével ünnepélyesen lekapcsolják Budapest díszvilágítását.

Ezután Erőss Zsolt hegymászó gyújtja majd meg az óriásgyertyát. Az ezt követő gyertyafényes buli során biciklivel működtetett DJ pult szolgáltatja a zenét, afrikai hangszereken játszó dobosok és tűzzsonglőrök szórakoztatják a látogatókat. A kampány és a rendezvény támogatói a Coca-Cola Magyarország, a WestEnd City Center, az Allianz Hungária Zrt., a The Prime Management és a Canon Hungária Kft.

28
jún/2012

Petíció a Dunáért

Petíciót lehet aláírni a Horvátországban tervezett Duna-szabályozási tervek ellen a nemzetközi Duna napon pénteken. A Duna vízgyűjtőjén elhelyezkedő országok lakói évről évre június 29-én ünneplik a folyót. A 2004-ben létrejött kezdeményezés célja felhívni a figyelmet a folyó természeti értékeire és megóvásuk fontosságára.

A Duna és a Kopácsi-rét ártéri élőhelye

A Duna legjobb állapotban megőrződött több mint 50 km-es, vadregényes szakasza kerülhet veszélybe, ha a horvát kormány a következő hetekben természetvédelmi szempontból kedvezőtlen döntést hoz – írja a WWF. A beavatkozásokkal érintett területek között van a folyó magyar-horvát országhatár és a Dráva torkolata közti szakasza, amely a világszerte ismert Kopácsi-rét ártéri erdőségének vízellátását is biztosítja. Az internetes aláírásgyűjtőt itt lehet aláírni; a témáról bővebben: Fojtogatják a Dunát.

„2012. februárjában már átadtuk petíciónkat  Mirela Holy horvát miniszterasszonynak, melynek társadalmi támogatottságát több mint 20 ezer aláírás nyomatékosította. Azóta sajnos a természetvédelmi szempontokkal szimpatizáló minisztert megfosztották pozíciójától, így most a WWF folytatja az aláírásgyűjtést” – mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója. Pénteken 17 óra 30 perctől, a Lánchíd pesti hídfőjénél a WWF vízlábnyom roadshowja és a Hív a Duna! programsorozat koncertjei mellett játékok és még sok más program várja az érdeklődőket.

Szürke gém a Kopácsi-réten

27
márc/2012

Multicégek is csatlakoznak a Föld órájához

Március 31-én újra megszervezi a Föld Óráját a WWF. Az átfogó civil kezdeményezéshez több mint 1,8 milliárdan csatlakoztak már, de nem csak a magánszemélyek feladata a bolygó védelme. A WWF célja az egy óra sötétségen túl az, hogy az akcióval felhívjuk a figyelmet a globális éghajlatváltozásra és a túlzott energiafelhasználásra. Nem az egy óra alatt elért fogyasztás-csökkentésről szól az akció, hanem az energiafogyasztás hosszú távú csökkentéséről és optimalizásálásáról.

 „Az emberektől azt kérjük, hogy a mindennapjaikban tegyenek vállalható lépéseket a környezetünk védelméért. Hasonló gondolatot szeretnénk elültetni a vállalatoknál is, hisz ma már egy hosszú távon gondolkodó, felelős gazdasági szereplőnek törekednie kell arra, hogy működését fenntarthatóbbá tegye” – mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója.

Világszerte tettek már vállalást kis- és nagyvállalatok egyaránt. Az Angol Virgin Megastore például egy hónapig minden üzletében szelektíven gyűjti a hulladékot, ha 5000 ember egy hétig nem kér sehol műanyag zacskót.

Pozitív példát itthon is találni: a Tiszaújvárosi Vegyipari Társaság 2010 óta használ egy olyan energiatakarékos rendszert a kültéri világítás megoldására, amellyel eddig több mint 13 millió forintot és rengeteg energiát spórolt.  Az irányítástechnikai főmérnök elmondása szerint a Föld Órája akció adta az ötletet a rendszer kidolgozására.

A WWF szerint március 31-én este fél kilenckor, a Föld Órája kezdetekor elég lesz felnéznii a város fényeit uraló sokszáz világító hirdetésre, hogy lássuk, mely vállalatok tartják fontosnak, hogy kifejezzék elkötelezettségüket a környezet iránt.

A foldoraja.hu weboldalon a csatlakozó vállalatok megoszthatják, mivel készülnek az eseményre. Az Allianz Hungária Zrt. például azt vállalja, hogy ha 400 vállalat és intézmény regisztrál a weboldalon, akkor 2012 folyamán munkatársai megtisztítják a Tisza menti ártér egy részét a tájidegen növényzettől. Az idegen növényfa-és cserjefajok elterjedése komoly probléma az árvíz elleni védekezésben, mert gátolják a víz visszahúzódását a folyómederbe.

A Magyar Telekom Csoport azt vállalja, hogy 2015-ig 20%-kal csökkenti CO2-kibocsátását. A Coca-Cola Magyarország munkatársai annyiszor tíz kilométert tekernek kerékpárral, ahány magyarországi település társul a Föld Órájához. Egy héttel a rendezvény előtt csatlakozott az akcióhoz a Magyar Posta is.

(A Postr kiadója az Origo Zrt., a Magyar Telekom Csoport tagja)

05
máj/2011

A világ legzöldebb szórólapkampánya a WWF-től

A reklámipar sok papírt fogyasztott az elmúlt évtizedek során világszerte. Az adó 1%-a reményében szervezetek sokasága kötött kompromisszumot: a környezetvédelmi szempontokat háttérbe szorítva kénytelen volt szórólapok millióit kinyomtatni a „jó ügy” érdekében, vagy a reklám hatásának csökkenésével kellett számolnia. Pedig nincs szükség felesleges papírfogyasztásra és nyomtatásra, sem a szórólapozás folyamatának jelentős – humán- vagy egyéb erőforrást igénylő – lépéseire:

A kampány lényege, hogy egyetlen szórólapot nyomtatunk. Ezt a szórólapot elvisszük egy forgalmas belvárosi csomópontba, legyen az metróaluljáró vagy egy pláza mozgólépcsője. Egy WWF-önkéntes átadja a lépcső egyik végénél a szórólapot egy járókelőnek, aki a lépcsőn éppen el tudja olvasni a rövid szöveget. A lépcső másik végén a másik önkéntes visszakéri a szórólapot, és odaadja egy másik járókelőnek, aki az ellenkező irányba tart - magyarázza a WWF Magyarország megbízott igazgatója, Figeczky Gábor.

Az adó 1%-ából származó bevételt a hazai erdők és az erdei élővilág, elsősorban a hiúz védelmére fordítja a szervezet. „Az erdők védelmében valóban célunk volt a kampány optimalizálása. Reméljük, hogy ezzel az ötlettel sikerül áttörnünk a reklámzajt, anélkül, hogy a környezetünket különösebben terhelnénk” – bizakodik az igazgató. A kampány az Akció 360 reklámügynökség ötletéből és az Umbrella ügynökség munkájával készült.

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz.