Sőt, nemcsak hulladékból készült, hanem ő maga tervezte a különleges estélyi ruhát a szépségversenyre.

KÉP: Instagram

1990 óta ünnepli a világ a Föld napját, amelyet már 175 országban köszöntenek. A világnap egyik jelmondata: "Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?" Ennek jegyében nézzünk néhány ötletet, amelyekkel apró, de nagy hatású lépésenként alakíthatod át életstílusodat természetbaráttá.

KÉP: Pexels

Egy lépésben vonná ki és tisztítaná meg a ritkaföldfémeket (angol nevükön rare earth elements, REE) egy természetben előforduló fehérje, a lanmodulin. Az amerikai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium (LLNL), a Pennsylvania Állami Egyetem (PSU) és az Idaho Nemzeti Laboratórium (INL) kutatói szerint ezzel megnyílt az út az elektronikai hulladékok fenntartható újrahasznosításához az Egyesült Államokban. 

Thomas Reason/LNLL

A 17 ritkaföldfémnek az elektronikai iparban van pótolhatatlan szerepe. Jóllehet a ritkaföldfémek nevükkel ellentétben nem mind ritkák, bányászatuk nem gazdaságos és környezetszennyező, ezért sok országban inkább nem végzik. Jelenleg a világ REE-kitermelésének több mint 60 százaléka Kínából származik (2019-es adat), de például tíz évvel ezelőtt még 90 százalék felett volt a kínai kitermelés aránya. Ez az egyenlőtlen kitermelés rendkívüli módon felhajthatja az árakat, és kockázatos piaci helyzetet eredményezhet, kiszolgáltatottá teszi a ritkaföldfémeket importáló országokat. 2019-ben a globális REE-kitermelés elérte a 213 ezer tonnát. Ehhez képes kutatók szerint csak Japánban a már nem használt elektronikai készülékekből legalább 300 ezer tonna REE volna kivonható. 

Látható, mennyire súlyosan környezetkárosító egy külszíni REE-bánya.
KÉP: Ecomerge/Edgy

Erre találtak most reménykeltő megoldást az amerikai kutatók. A lanmodulin nemcsak az elektronikai hulladékokból, hanem a bányászati melléktermékekből is képes "kienni" a ritkaföldfémeket. Ráadásul elviseli az iparágra jellemző körülményeket, mint a savas környezet, nagy hőmérséklet, más ionok fokozott jelenléte. 

A ritkaföldfémek létfontosságúak az amerikai versenyképességhez a megújulóenergia-szektorban, mert a high-tech gazdaság és a nemzetbiztonság eszközeinek gyártásához szükségesek, mint a számítástechnikai alkatrészek, nagyerejű mágnesek, szélturbinák mobiltelefonok, napelemek, szupervezetők, hibrid- és elektromos járművek akkumulátorai, LCD-kijelzők, éjjellátó szemüvegek és a mágnesesen hangolható miktorhullámú rezonátorok (pl. rádiókban, radarokban).  

NVSPROs

A ritkaföldfémeknek nemcsak a bányászatuk, hanem egyelőre az újrahasznosításuk (tehát kivonásuk és tisztításuk) is túlságosan bonyolult, energiaigényes és/vagy környezetszennyező. Ezért hatalmas jelentőségű egy olyan tiszta módszer kifejlesztése, mint a lanmodulin fehérje. A bizonyos baktériumok által termelt lanmodulin rendkívül stabil és vízben oldható vegyületeket hoz létre a ritkaföldfémekkel, míg más fémekkel nem lép reakcióba. Eddig ezt a folyamatot csak mesterségesen előállított molekulákkal (kelátorokkal) tudták előidézni. (A kelátorok erősen kapcsolódnak a fémionokhoz.)

LNLL

A lanmodulin az egyetlen ismert makrokelátor, amely természetes úton képződik, és visszafordíthatóan képes elkülöníteni az REE-ionokat. Az eddig ismert makromolekulák például a vasat vagy a kalciumot voltak képesek elkülöníteni. A lanmodulin jelentősége, hogy egyetlen lépésben képes a mennyiségi és szelektív REE-különválasztásra az elektronikai hulladékből és a szénbányászati melléktermékből is, amire az eddig alkalmazott kémiai fémkinyerő módszerek nem képesek. 

Az ENSZ Global E-waste Monitor 2020 jelentése szerint a világon 2019-ben rekordmennyisésű, 53,6 millió tonna elektronikai hulladék keletkezett, de ez 2030-ra 74 millió tonnára nőhet. A legtöbb, közel 25 millió tonna e-hulladékot Ázsia termelte (elsősorban Kína és Japán), Észak- és Dél-Amerika 13 millió tonnáért felelős, az Európai Unió 12 millió tonnáért. Miközben a fejlett országokban nagy mennyiségű elektronikai hulladék keletkezik - Európában fejenként 16 kg, Amerikában fejenként 13 kg -, Afrikában csak fejenként 2,5 kilogramm. Az éves e-hulladék értéke 62,5 milliárd dollár az ENSZ szerint. Az elektronikai hulladéknak csupán 17,4 százalékát gyűjtötték be és hasznosították újra 2019-ben.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A Cool Globe egy színes földgömbökből álló, nyilvános képzőművészeti kiállítás. A public art akció célja, hogy felhívja a figyelmet a globális felmelegedésre, illetve a lehetséges megoldásokra. 

Wendy Abrams, a kiállítás ötletgazdája és alapítója arra kereste a választ, hogy mivel lehetne a legjobban megragadni a közönség figyelmét a globális felmelegedés témakörében. A beszélgetések végeredményeként a legjobb eszköznek a köztéri művészetet tartották. Az utcára helyezett installációk révén közvetlenül találkozik a lakosság a művészeti alkotások üzenetével, ha úgy tetszik frontálisan, de mégsem agresszív módon.

Az első kiállításon Chicagóban több mint 120 földgömb reflektált a felvetett problémára. A kiállítás rendkívül sikeres volt, és azóta is több város kapcsolódik a mozgalomhoz, hogy ebben a formában hívja fel az emberek figyelmét a globális felmelegedés problémájára.

A napokban belefutottam egy listába, amiben olyan dalok sorakoztak, amelyek a Föld, a világ megmentése érdekében íródtak. Dalok, amelyeket azért írtak, hogy ebben a formában is felhívják a figyelmet a Föld bolygóra, a Földön, a természetben és az emberben lévő szépségre, vagy épp ennek ellenkezőjére a pusztításra, a pusztulásra.

A jó kis szubjektív listákat végigböngészve mindenképp megállapítható, hogy Michael Jackson Earth Song-ja mintha az örök érvényű első helyet foglalta volna el.

 Íme, 10 dal a legnépszerűbbek közül – mindenféle sorrend felállítása nélkül.

Michael Jackson - Earth Song

John Lennon - Imagine

The Beatles Mother Nature's son

Youssou N'Dour - 7 Seconds ft. Neneh Cherry

Tom Waits - All The World is Green 

Lou Reed - Last Great American Whale

U2 - Beautiful Day 

Bruce Springsteen - This land is your land
 

Eurythmics - I Saved The World Today

Red Hot Chili Peppers - Road Trippin' 

A magyarországi föld napja 25., a világmozgalom pedig 45. évfordulóját ünnepli április 22-én. Az ünneplés, a föld védelme, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás és a fenntarthatóság jegyében számos civil szervezet és önszerveződő csoport szervez tematikus programokat.  A 25. magyarországi évfordulón a föld napja egyben húsmentes nap lesz, és arra számít, hogy akár félmillióan is csatlakoznak a mozgalom által meghirdetett eseményekhez.

A természet védelme érdekében indult föld napját 1970. április 22-én Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezte. Az eseménynek köszönhetően az Egyesült Államokban – és az ország határain túl is – fontos változások, szigorúbb törvények születtek a levegő és a vizek védelme érdekében, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre. 1990-re a Föld napja világmozgalommá nőtte ki magát, több mint 140 ország 200 millió környezetért aggódó polgár és civil szervezet kapcsolódott a mozgalomhoz. Magyarország az 1990-ben megalapított Föld Napja Alapítványon keresztül csatlakozott a kezdeményezéshez.

A föld napja 45. évfordulójára számos, a föld védelmére vonatkozó sürgős beavatkozásra lenne szükség. 2014. év volt az 1900-as mérések óta az eddigi legmelegebb év a földön. 2100-ig szükség lenne teljesen kivonni a forgalomból a fosszilis tüzelőanyagokat, a szenet, a kőolajat és földgázt. Lehet, hogy a 2015 decemberében megrendezendő, 196 országot érintő ENSZ-klímakonferencia az utolsó esély lesz az államok közös cselekvésére.

A föld napjához sokféle módon csatlakozhatunk, sokszor sokkal egyszerűbb formában, mint azt elképzeljük. Együttérzésünket fejezhetjük ki az otthoni kert vagy az erkélyen található virágoskert rendbetételével, ápolásával, hulladékgyűjtéssel, a témával kapcsolatos pályázatokon vagy egy-egy beszélgetésen való részvétellel, egy-egy szervezet programjához való csatlakozással, azzal, hogy palackozott víz helyett csapvizet iszunk vagy nejlonzacskómentes heteket is tarthatunk.

De mégis mit tehetünk ezen a napon a földért?  Mit tehetünk a már felsorolt tevékenységeken kívül?

Például tiltakozhatunk. Csatlakozva a Hagyjuk a földben eseményhez, a tiltakozás egyik formája lehet az, hogy kevesebbet fogyasztunk, azért, hogy kevesebb nyersanyag fogyjon. Lehet, hogy az emberiségnek csak egy választása van, mégpedig az, hogy a fosszilis tüzelőanyagokat a földben hagyja, ez az egyetlen út afelé, hogy az üvegházgázok és más szennyező anyagok a légkörön és testünkön kívül maradjanak.

Az Adjunk a földnek mozgalom arra ösztönzi az embereket, hogy ezen a napon mindenki ültessen el egy fát, és népszerűsítse a kezdeményezést!

Ezen a napon a föld és egyben a lámpagyújtogatók napján 19 órakor felbocsájtják az emberiség első filmes üzenetét egy rakétába építve, és ezt lövik ki egy távoli galaxis idegen civilizációja felé. Az eseménynek a WestEnd ad helyet. És onnan az Ustream segítségével országosan 20 Cinema City moziból válhatunk az élő adás részeseivé. Az üzenethordozó, A lámpagyújtogatók című film rendezője, Százados Miklós úgy fogalmaz, „ha valaki az emberi létről egyetlen, mindent összegző filmet akar látni: ez legyen az”.

Egy ember, egy év, heti egy nap húsmentesen - máris 100 kilogrammal kevesebb a szén-dioxid a légkörben. Ha csak tíz éven át heti egy napunk húsmentes, máris 1 tonnával kevesebb szén-dioxiddal terheljük a környezetet - ez a lényege a Föld Napja Alapítvány kezdeményezésének. A kezdeményezés részletei itt olvashatók.

Az 1990-ben létrehozott Föld Napja Alapítvány a Föld napja mozgalom elindítójának, Denis Hayes felhívására csatlakozott a nemzetközi Föld Napja Hálózathoz, és rendezte meg 1990. április 22-én Magyarországon az első Föld napját.

Több mint egymilliárd ember cselekszik egy időben 192 országban. A Föld napja ma már a világ legnagyobb környezeti eseménye, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a bolygó elsősorban az utódainké. A rendezvények már április 20-án, szombaton megkezdődnek. A Föld Napja Alapítvány itt gyűjtötte össze az országos és a budapesti rendezvényeket - érdemes böngészni közöttük.

Egész napos családi programot szervez a Duna-Ipoly Nemzeti Park április 21-én, vasárnap a Föld napja alkalmából. A rendezvény helyszíne a Pál-völgyi-barlag kőfejtője (1025 Budapest, Szépvölgyi út 162). Tömegközlekedéssel a Kolosy térről induló 65-ös busszal a Pál-völgyi-barlag megállóig kell menni. A programok 10-től 17 óráig tartanak. A természetismereti vetélkedőkre folyamatosan várjuk a nevezőket, a kedvezményes barlangtúrákon 540 Ft-os rövidtúra jeggyel lehet részt venni.

Kisállatbemutatók időpontjai: 10.30, 12.30, 14.00
Mesemondás a nagysátorban: 11.30 (Lovranits Júlia), 15.00 (Csernik Szende)

A szervezők kérése, hogy a hulladék csökkentése érdekében mindeki hozza el saját bögréjét és nevezzen a bögreszépségversenyen! A helyszínen RePoharakat biztosítanak 300 forintos letéti díj ellenében az italok kiosztásához.

A Föld Napjának alapgondolata az Egyesült Államokban élő egyetemi hallgató, Denis Hayes ötlete volt. Az első ünnepre 1970. április 22-én került sor, amelyen mintegy 25 millió amerikai vett részt, hogy felhívja a figyelmet a Föld romló környezeti állapotára, illetve tiltakozzon a vizeket szennyező hulladéklerakók, a levegőt egyre súlyosabban szennyező közúti közlekedés, a fajok kiirtása, a természetes élőhelyek eltűnése ellen.

Óriásgyertya meggyújtásával kezdődik március 23-án 20 óra 30 perckor a Föld órája. Az világméretű eseményhez összesen hatvannégy magyarországi település csatlakozott. Az ünneplés Budapesten annak az óriásgyertyának a meggyújtásával kezdődik, amelyet a hazai szervező, a WWF Magyarország öntetett 1400 régi gyertya és viaszmaradvány begyűjtésével.

Így nézett ki Budapest a 2012-es Föld óráján

Szombat este egy órára lekapcsolják Budapest díszkivilágítását. A 19 órakor kezdődő ingyenes eseményen előbb Tóth Vera koncertezik a WestEnd City Center Millennium Tetőkertjében. A lekapcsolásban Cseh Laci, Kovacsics Anikó, Szalóki Ági és Fenyő Iván segédkezik, óriáskivetítőn lehet követni, ahogyan elalszanak a budai Vár, a Lánchíd és a Citadella fényei.

Az elsötétülés után Erőss Zsolt hegymászó gyújtja majd meg a WWF Föld órája 2013-as szimbólumát, az öt méter magas óriásgyertyát. A gyertya belsejében 24 méter kanócból összefont, hat méteres köteg található. Az ezt követő gyertyafényes buli során biciklivel működtetett DJ pult szolgáltatja a zenét, afrikai hangszereken játszó dobosok és tűzzsonglőrök szórakoztatják a látogatókat.

A Föld Órája egy világméretű önkéntes kezdeményezés, amely megpróbálja felhívni az emberek, vállalatok, intézmények, kormányok figyelmét a környezetszennyezés és a túlfogyasztás okozta problémákra. Az akció keretében arra kérik a résztvevőket, támogatókat, hogy minden év márciusának utolsó szombatján este világszerte kapcsolják le egy órára a fölösleges világítást és áramtalanítsák a különféle elektromos készülékeket. A 2011 óta az akció kiegészül egy másik felhívással is, melynek lényege, hogy tegyünk fogyasztás-csökkentési, környezetvédelmi fogadalmat az év többi napjára is.