Nyugat-Ausztráliában, Perthben lépett működésbe az első hullámenergia-fejlesztő erőmű, ahol az erőmű a szárazföldön épült. A Perth Carniege program és az erőmű tesztelése az elmúlt évben kezdődött, amely 240 kw energia biztosítására is képes volt 2 ezer órán keresztül. A 10 évig tartó fejlesztés 32 millió ausztrál dollárba került. A legutolsó fejlesztés, a CETO6 már négyszer annyi energiát képes kinyerni a hullámzásból, mint az elődje.

Az erőmű  a tenger mélyére helyezett berendezésekkel a hullámok energiáját alakítja át elektromos energiává, miközben a tengervízből édesvizet készít.

 A CETO technológián alapuló hullámenergia-átalakítót egy tengerfenékhez rögzített bójához hasonlóan lehet elképzelni. Az átalakítókat a tengerparttól távolabb, 20-50 méter tengermélyre építik. 

A bója tengerfenékhez közeli talprészére egy hidraulikus szivattyút szereltek, amit a mozgó, hullámzó bója hajt meg. A szivattyú egy csőhálózaton keresztül magasnyomású vizet juttat az erőművekhez, amivel elektromos energiát állítanak elő.

Az elektromos energiatermelés mellett a magasnyomású vízzel és fordított ozmózissal sótalanító-üzemet is üzembe helyeznek. 

Photo:Carnegie Wave Eenergy ; Carnegie Wave Eenergy ; inhabitat

Újabb verseny borzolja a kedélyeket a perovszkit ásvány felhasználásával gyártott napelemek piacán. Most épp a lengyelek és a britek versenyeznek, azon hogy vajon melyikük perovszkit réteggel fedett fóliája harapja ki a nagyobb szeletet a befektetői piacból. A perovszkit a kalcium-titanát ásványi formája, melynek felhasználása a megújuló energia felhasználásban forradalmasiasította a napelemes piacot. A perovszkit napenergia elnyelő képessége jelenleg a legjobb és leggazdaságosabb a napelemes piacon. 

Jelenleg a lengyel Olga Malinkiewicz perovszkit tintája és az oxfordiak hasonló találmánya van versenyben. Olga Malinkiewicz még a velencei tanulmányai során fejlesztette ki ezt a perovszkit kristályokat természetes alapanyagokat tartalmazó tintát. Ha a tus anyagát egy megfelelő hordozófóliára nyomtatják, akkor kisebb elektronikai eszközökön, mint rádió, mp3 lejátszó, ingyenesen lehetne használni áramot. De autók tetejére vagy háztetőkre ragasztott fóliák használata is elképzelhető.

Olga talált két fiatal lengyel befektetőt is, akikkel jelenleg 50%-50%-os részarányban vannak benne az üzletben és együtt keresik a befektetőket a termék eladásához és a termékfejlesztéshez is. Az első lépés egyelőre az, hogy olyan nyomtatót fejlesszenek ki, amely alkalmas a nagyobb, legalább 1,4 -4 négyzetméter nagyságú fóliák nyomtatására.

A második pedig az, hogy miként lehetne minél tartósabb abszorbciós felületet kialakítani, ami azt jelenti, hogy a hordózóra felvitt kristályos ásványi anyag 10-15 év után ne kopjon le a fóliáról.  Várhatóan 3-4 hónap múlva készül el a fólia prototípusa és 18-24 hónap szükséges a fólia ipari méretű termeléséhez szükséges technikai háttér kialakításához.

Az oxfordiak azzal kísérleteznek, hogy a perovszkit kristályos anyagot üvegen tudják alkalmazni. Nagy előnyben vannak a lengyelekhez képest azzal, hogy kaptak 7 millió fontot a fejlesztésekhez, kutatásokhoz. És bár a lengyeleknél jelenleg nagy a lelkesedés az újrahasznosítható energia felhasználás témakörben a befektetési lendületet még jóval félszegebb, mint Angliában.