A kiadvány a fenntartható környezet fogalmának ismertetése után a különböző éghajlati forgatókönyvek bemutatásával foglalkozik. Több modell egybehangzó eredményei alapján a legnagyobb hőmérséklet-növekedés ősszel várható, mintegy 1,4 °C. Az Alföldön minden évszakban nagyobb melegedésre lehet számítani, mint a Dunántúlon.

A csapadékmennyiség tekintetében már nem adnak meg ilyen egyértelmű becsléseket, egy kismértékű szárazodás azonban valószínűsíthető. A fagyos napok száma csökken majd Magyarország területén, ezt még pozitívumnak is tekinthetnénk az energiaigény csökkenése szempontjából. Nyáron viszont a fokozott hűtési igény miatt nagyobb energiafelhasználással kell számolni, a hőségriadók számának növekedését jósolják a szakemberek.

A változó éghajlat és a társadalmi-gazdasági környezet szoros összefüggésben állnak egymással. A kutatók három forgatókönyvet vázoltak fel a társadalmi változások előrejelzésére. Az egyik forgatókönyv a humántőke radikális megújításán és a társadalom tanulóképességének átalakításán alapul. Az említett célokat - többek között - a szakképzés széles reformján, a foglalkoztatás- és oktatáspolitika szorosabb összekapcsolásán, továbbképzési "egyéni" számlákon keresztül kívánják megoldani. Az iparkamarai forgatókönyv középtávra tervez, a gazdaságélénkítő lépésekre, munkahelyteremtésre helyezi a hangsúlyt. A harmadik, "lassú növekedés" nevet viselő forgatókönyv, mely nem állít fel időrendiséget a társadalom- és gazdaságpolitika között.

A dokumentum energiával foglalkozó fejezete az energiahatékonyság növelésének, az energiatakarékosságnak, a tüzelőanyag-váltásnak, valamint a megújuló energia elterjesztésének lehetőségeit elemzi. Hazánkban az energiafelhasználás 70%-a az épületek fűtésére fordítódik. Az új épületekre 2020-tól, a nagyobb irodaépületi beruházásokra 2012-től szigorúbb energetikai előírásokat terveznek bevezetni.
Az éghajlatváltozás következtében a hasznosítható vízkészletek csökkenése várható, különösen 2030 után. Főként az Alföld középső és déli részén okozhat konfliktust a vízhiány.

Az átlagos 1°C-os hőmérsékletnövekedés 7-9 napos tenyészidő növekedést okozhat, előnyös lehet a fagyos napok számának csökkenése is. A nyári melegedésnek ugyanakkor negatívumai is lehetnek, ami megmutatkozhat egynyári növények virágzásbiológiai zavarában. Az özönfajok várható terjedése pedig természetvédelmi aggályokat vet fel.

Egy klímaváltozáshoz való alkalmazkodási stratégia nem lehet teljes a települési környezet változásainak figyelembe vétele nélkül - hívja fel figyelmünket Benkő Melinda, a BME Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszékének egyetemi docense.  A Műegyetem kutatója hangsúlyozta a környezettudatos építés jelentőségét, mely magában foglalja a természetben lebomló anyagok alkalmazását, a korábban már felhasznált építőanyagok újra használatát és a már urbanizált területek beépítését, új területeken való építkezés helyett.

A Környezeti jövőkép c. kötet néhány fontos megállapításának elemzésében Dr. Horváth Levente (MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport) volt segítségünkre:

A várható hőmérsékletmódosulás az Alföldet sújtja majd legerőteljesebben, ezzel kapcsolatban káros egészségügyi hatások bekövetkezésének lehetőségére hívják fel a figyelmet. Mik lehetnek ezek?
Megnő a szélsőséges eseményeknek száma és gyakorisága, ezt azt jelenti, hogy egyre gyakrabban várhatók hőhullámok is. A magasabb hőmérséklet hatásai mellett az egyre gyakoribb vízhiány is probléma lehet. A déli országokból eljuthatnak hozzánk olyan betegségek, melyek hazánkban eddig nem voltak jellemzők. Ilyen kór lehet pl. a nyugat-nílusi láz vagy a leprához hasonló leishmania.

Milyen előnyei és hátrányai lehetnek a valószínűleg enyhülő téli időjárásnak?
Előnye lehet, hogy kevesebbet kell fűtenünk, azaz olaj- és gázfüggőségünk enyhülhet, de mivel a szélsőséges események száma növekedhet, előfordulhatnak az átlagnál hidegebb telek is. A legsúlyosabb következmény a mezőgazdaságot sújthatja: olyan kártevők is áttelelhetnek, melyek a téli fagyban általában elpusztulnak, pl. a bagolylepke, amely a Pilisben okozott komoly károkat.

A dokumentum hangsúlyozza a tudomány és politika közötti párbeszéd fontosságát. Hogyan látja ennek jelenlegi hazai helyzetét?
Véleményem szerint az, hogy nincs önálló környezetvédelmi minisztérium, nem feltétlenül jelent problémát. Vannak olyan ígéretek, melyek szerint a klímaügyek és a környezetvédelem nagyobb figyelmet kapnak a jövőben, erre utal a klímapolitikai szakállamtitkár-helyettesi poszt létrehozása is.

Előkészítés alatt van egy új törvény, a természeti katasztrófák elleni védekezés rendszerére vonatkozóan. Az új felfogás szerint az előrejelzést, a védekezést és a helyreállítást rendszerszemléletűen kezelnék, és emellett a Országos Meteorológiai Szolgálat, a vízügyi szervek, a katasztrófavédelem és az önkormányzatok az eddiginél jóval szorosabban működnének együtt.

Javaslatot tettek Új Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia elkészítésére, mit kellene ennek tartalmaznia Ön szerint?
Az eddiginél erőteljesebb legyen a humán dimenzió, vagyis nagyobb hangsúlyt kell kapnia társadalmi egyenlőségnek, a szolidaritásnak, valamint a közös tudásalap gondozásának. Rendkívül fontos, hogy a műszaki és természettudományi terület kapcsolatát, párbeszédét erősíteni tudjuk.

Jurecska Laura