A Ma & Holnap cikkét a lap engedélyével, változtatás nélkül közöljük.

Környezetvédelem és autózás?!

Sokunknak, főleg a fővárosban élőknek szinte napi rutinunkká vált a dugóban araszolás. Hiába van alattunk a sok lóerős, 3000 köbcentis, sokszor részletre vett, szinte hermetikusan zárt műremek, mindennapos útjaink során az egészből csak annyit érzékelünk, hogy pénztárcánk egyre vékonyodik, hiszen az üzemanyag drága (bár lassan olcsóbb, mint egy BKV jegy...), és persze az autó a városban fogyaszt a legtöbbet. Kényelmünk természetesen mindent megér, s mi inkább fizetjük az autótartással kapcsolatos számtalan költséget - a környezetre gyakorolt, pénzben ki sem fejezhető hatásokról nem is beszélve -, mintsem, hogy tömegközlekedési eszközre szálljunk, netán gyalog vagy esetleg kerékpárral induljunk útnak.

Személyes élményt szeretnék megosztani Olvasóinkkal. Nemrégiben Londonban, ebben a zajos, nyüzsgő nagyvárosban jártam, az "organic" élelmiszerek és a meghökkentő trendek hazájában. Egyik este a Bond Streeten, a város egyik legelőkelőbb bevásárlóutcáján sétálva, érdekes látványra bukkantam. Kicsi, buborékszerű, fekete autók várakoztak egy-egy kék fénnyel világító "Demszky-karóra" csatlakoztatva. Útitársamhoz fordultam, s megkérdeztem: "Ez mi?" Férfi létére természetesen azonnal válaszolt: "Elektromos autó".

Kis villanyautó-történelem

Az elektromos autó igen érdekes jelenség. Egyrészről azért, mert egyáltalán nem új találmány. Az első modellek az 1800-as években jelentek meg, azonban 1860-ig, az ólomsavas akkumulátor felfedezéséig, gyakorlatilag használhatatlanok voltak, hiszen a korai verziókat még nem lehetett újratölteni. 1888-ban, Londonban viszont már elektromos autóbuszok közlekedtek a Charing Cross és Victoria pályaudvarok között.

A sorozatgyártás az 1890-es években indult meg, s az akkori leggyorsabb modellt a General Electric dobta piacra, Jeantaud Electric néven, mely akár 62 kilométer per órás sebességgel "száguldott" - s valóban, az autótörténelem feljegyzései szerint 1898 és 1902 között valamennyi sebességi világrekordot az elektromos autók állították fel. A századfordulón az elektromos áram azonban jóval drágább lett, mint a benzin, a környezetvédelem még csak fogalom szinten sem volt ismert, s a Ford T-Modell megjelenése és azonnali sikere az elektromos autók gyors és fájdalommentes halálához vezetett... Egy időre. Úgy tűnik azonban, hogy az elektromos autók most feltámadnak.

Világválság és autóreneszánsz

Régóta ismert tény, hogy földünk környezetszennyezésének tetemes részét a közlekedés által okozott károsanyag-kibocsátás adja, s felmelegedő bolygónk megóvása miatt egyre sürgetőbbé válik az alternatív módok bevezetése. Erre a jelenségre napjaink autógyártói is felfigyeltek, elképesztő összegeket fordítva a fejlesztésre, egymás után álltak elő a - néha igen futurisztikus - villanyautó koncepciókkal. Időközben azonban felütötte fejét a gazdasági válság, s az autógyárak olajimport-függőséget és a klímaváltozást célzó új fejlesztései sorra álltak le.

A legkiemelkedőbb ezek közül talán a világ egyik legnagyobb autógyára, a General Motors története. Egy nemrégiben a rangos Fortune magazinban megjelent cikk szerint éppen az "elem" okozza a GM vesztét. A cikk szerint a GM által az elmúlt években kifejlesztett elektromos autó, a mintegy 40,000 dollárt kóstáló, s a töltések között csupán 64 kilométert bíró Chevy Volt 2011-re tervezett bevezetésével azt kívánta jelezni, hogy a vállalat köszöni, jól van, és az amerikai kormány által nyújtott 13,4 milliárd dolláros hitelből a meglévő termelési rendszerrel továbbra is működőképes.

Az amerikai államkincstár azonban épp a Chevy Volt kapcsán nevezte a GM-et hiteltelennek, s úgy gondolja, a vállalat nem érdemel további segélyt vagy csődvédelmet, hiszen a GM a zöld innováció területén fényévekkel jár társai, például a Toyota és a cég által kifejlesztett, a Chevy Volt-nál olcsóbb is és többet is bíró Prius hibridautó mögött.  Barack Obama elnök közelmúltban adott nyilatkozata alapján úgy tűnik, ragaszkodik a termelési rendszerek újraszervezéséhez, nemcsak a General Motors-t, hanem a többi csődvédelemért folyamodó autógyárat illetően is. Az amerikai kormány célja, hogy minél hamarabb pontot tehessen az autógyárak támogatására.

Házi tuningtól az autócsodáig

A Ford szintén 2011-re tervezi piacra dobni a Chevy Volt vetélytársát, az elektromos Ford Focus-t, amely a tervek szerint 150 kilométer megtételére is képes lenne egyetlen töltéssel. A világ egyik legrégibb autógyára, a Tesla már elkészült Tesla-S és Tesla Roadster elektromos modelljeivel, melyek alapfelszereltséggel potom 49,000 és 101,500 dollár között elvihetők.

Ezek már gyorstöltés opcióval is rendelkeznek, így az autók mindössze 45 perc után menetkészek, s míg a Roadster 400, az S modell akár 500 kilométer megtételére is képes. Napjainkban egyre több teret nyer a benzinüzemű személygépkocsik elektromossá alakítása, pedig ez sem új keletű dolog. Az Electro Automotive cég 1979-ben kezdte meg működését, s különböző autómárkák teljes körű átalakításával foglalkozik, sőt, még a "sufni-tuninggal" kísérletező ügyfelei részére is magas szakmai színvonalú segítséget nyújt. A legmeghökkentőbb megoldással talán a michigani egyetem diákokból álló fejlesztőcsapata rukkolt elő. Ez az Infinium, egy napelemmel hajtott modell, melyet júniusban mutatnak be a Michigani Henry Ford múzeumban.

Hazai pályán a villanyverda

Európát, sőt Magyarországot is elérte az új autótrend. Hazánkban már rendelésre kapható a sorozatban gyártott elektromos autó, a REVAi és a REVA L-ion. A REVA az L7e négykerekű motorkerékpár kategóriába tartozik, s 220 voltos hálózatra csatlakoztatva, nyolc óra alatt feltölthető. Egy töltéssel 80 kilométert tehetünk meg, maximum 80 kilométer per óra sebességgel. A REVAi a közelmúltban debütált a IV. Győri Széchenyi Futamon, s a gyártó cég honlapján online rendelve, már akár 12-16 hét alatt a - cég által "kis méregzsáknak" titulált - városi csodakocsi boldog tulajdonosai lehetünk.

A REVA autók ára alapfelszereltséggel 12,000 - 25,000 euro között mozog (kb. 3,5-7 millió forint). Az összeg ugyan magas, közelebbről vizsgálva azonban mindjárt barátságosabbnak tűnnek a számok: egy villanyverda "tankolása" körülbelül 390 forintra rúg, amely a jelenlegi árak mellett mintegy másfél liter benzinnek felel meg, kilométerenkénti "üzemanyag" költsége pedig átlagban öt forint alatt van.

Jogosan kérdezhetjük persze, hogy valójában mi haszna az ilyen elektromos kisautóknak? A jármű aprócska, a bejárható útszakasz igen korlátozott - bár a tehetősebbek, így a Tesla-tulajdonosok is majdnem egy Magyarországnyi széles területet is beautózhatnak egyetlen töltéssel -, és maga a járgány sem valami gyors, de, valljuk be: egy nagyvárosban, a rossznál is rosszabb utakon, a folyamatos dugóban, vagy épp órákig parkolóhelyet keresve, ugyan hova, minek sietnénk? Így legalább a tudatosan összeállított és elfogyasztott, csupa biocsodából álló reggelink után nyugodt szívvel ülhetnénk be villanyverdánkba, és zötyöghetnénk munkahelyünkre: valamit valóban tettünk a környezetünkért - és nem csak beszéltünk róla.

Czugler Petra

Forrás: Ma & Holnap