A naponta elhasznált vízmennyiségnek átlagosan egyharmadát a vécéöblítések adják. Ez az egyik legrosszabb példa arra, hogy a legtöbb háztartásban pazarló módon használunk egy olyan környezeti elemet, amelynek drága az előállítása, és amely nálunk is egyre fogy: Magyarország egyes részein - különösen a karsztos területeken - érezhetően csökken az édesvíz mennyisége az elmúlt években, főképpen az éghajlati változások miatt.



A WC-ben elpazarolt mennyiség - ami egy négyfős családban átlagosan napi 150-200 liter -, továbbá a feleslegesen elfolyatott fürdő-, borotválkozó- és fogmosóvíz a pénztárcánkat is érinti. Egy köbméter ivóvíz díja a 2004-es 143 forintról 2009-re 216 forintra emelkedett.

Lehetőleg minél kevesebbszer öblítse le a WC-t! A WC-tartály ne folyasson. Használjon öblítés-stop funkcióval ellátott tartályt (ezek ma már általánosak, és 5-10 ezer forint kaphatók). Használjon kisebb térfogatú tartályt - az öblítéshez általában 3 liter víz is elegendő. A némileg drágább osztott nyomógombos tartályoknál ez a minimális érték; ha ilyen készüléke van, használja lehetőleg mindig a rövid öblítést.

Vannak persze ultramodern, nagyon környezetbarát (és méregdrága) tartályok is, de ha régi szerkezetet működtet, és csak minimális beruházásban gondolkodik, akkor keresse Varga Árpád kisiparos találmányát: a 2500 forintos alkatrész beépítése után csak addig folyik az öblítővíz, ameddig húzzuk a fogantyút.

Az összegyűjtött esővíz remekül használható WC-öblítésre, és itt nem feltétlenül a vödrözésre kell gondolkodnunk, hanem egy nagyobb beruházás esetén az esővíz általános belső felhasználására.